hashtag.school

Olvasd el, mire kellene emlékezned!

Az atom egyszerű, semleges kémiai részecske, benne a protonok és elektronok száma azonos.

a) elemi részecske: pl. e–, p+, n, foton…

b) kémiai részecske: atom, ion, molekula, gyök

c) nukleon: magban lévő (nehéz) részecskék: p+, n . Magerők tartják össze: töltésfüggetlenek (legyőzik a p+ ↔ p+ taszítást), igen erősek, kis hatótávolságúak

d) rendszám (Z): p+-szám = e–-szám (semleges atomban)

e) tömegszám (A): p+-ok és no-ok együttes száma

f) nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom

g) izotópok: azonos protonszámú, de különböző neutronszámú (így különböző tömegszámú) atomok

h) elem: adott rendszámú atomok halmaza

i, vegyjel: Az atomok jele a vegyjel. A vegyjel az atom tudományos nevének rövidítése.

Figyeld meg, mit jelent a vegyjel!

Figyeld meg, hogyan ábrázoljuk az atomszerkezet!

Kösd össze a pöttyeket a hozzátartozó elemmel!

kálcium

Olvasd el, mire kellene emlékezned!

Az elektronburok héjakból áll – a héjak alhéjakból (s, p, d, f) – az alhéjak atompályákból (s-1db=1 □, p-3db= 3 □, d-5db=5 □, f-7db=7 □)

Egyre nagyobb héjakban egyre több alhéj található (1.héj - csak s, 2. séj s és p stb) --> azokat egyre több atompálya alkotja (s - 1 atompálya, p - 3 atompálya, d - 5db, f- 7db)

a) alapállapot: legkisebb energiájú állapot, elektronok legközelebb vannak az atommaghoz.
b) gerjesztett állapot: E közlés hatására a külső elektronok távolabb kerülnek az atommaghoz
c) lángfestés: fénykibocsátás közben visszakerül alapállapotba. Minden atomnak jellegzetes fénykibocsátása van, nem feltétlenül a látható tartományban.
d) Elektronszerkezet kiépülésének három rendező elve:
• energiaminium elve: az elektron a lehető legalacsonyabb energiájú pályára lép, ezért a pályfeltöltődés sorrendje: 1s 2s 2p 3s 3p 4s 3d 4p (ld. jobb oldali ábra)
• Pauli-elv: egy atompályán max. 2 e– tartózkodhatik
• Hund-szabály: azonos E-szintű pályákon az e–-ok a lehető legnagyobb számban párosítatlanul helyezkednek el

Melyik elemre gondoltam?

Ha a gáztűzhelyen a forró leves kifut a fazékból, sárgára festi a kék gázlángot. Ugyanilyen sárga színnel világítanak az utcai nátrium-gőz lámpák. Mindkét esetben a nátrium jellegzetes sárga lángfestését látjuk. A tűzijáték mesés színkavalkádját is a különböző atomok különféle színű lángfestése okozza. Mivel egy adott elem atomjai mindig ugyanolyan színűre festik a lángot, ez alapján az elem jelenléte kimutatható. Így a lángfestés a kémiai elemzés (analitika) egyik legrégebbi módszere. A lángfestés magyarázatához tudnunk kell, hogy az atomok legstabilisabb energiájú állapotát alapállapotnak nevezzük. Ekkor elektronjaik a lehető legkisebb energiájú atompályákon helyezkednek el. Energiabefektetés hatására az elektronok magasabb energiájú pályára lépnek. Ekkor az atom úgynevezett gerjesztett állapotba kerül, ami nem stabilis. Így az atom hamarosan újra alapállapotba jut, és eközben a felvett energiát kisugározza. Az alapállapot és a gerjesztett állapot közötti gerjesztési energia (mely a gerjesztett állapot megszűnése során kisugárzott energiával megegyező nagyságú) egy adott elem esetében állandó. Ezért a gerjesztés megszűnésekor kisugárzott elektromágneses hullámok fotonjai is mindig ugyanolyan energiájúak. Ha ezen fotonok energiája a látható fény tartományába esik, akkor az atomra jellemző színű lángfestést látunk.

Egy alkálifémet kell kitalálnod, ami a lángot fakó ibolyára festi!