Az ipari forradalom számos európai országban megindult az 1830-as években. A Habsburg Birodalom gazdaságában is megkezdődött az átalakulás. A hazai mezőgazdaság terményei iránt is megnőtt a kereslet. Országszerte megkezdődött a belvizek lecsapolása és az erdőirtás, hogy növelni tudják a megművelhető szántóterületeket. A meggazdagodó német és zsidó terménykereskedők a haszon nagy részét befektették. Pénzelték a folyamszabályozást, a hídépítést, elkezdődött a vasútfejlesztés is. Az első magyar vasútvonal Pest és Vác között épült meg, 1846-ban. 1840-ben törvény biztosított a bárkinek a jogot arra, hogy

gyárakat alapítson. Élve a lehetőséggel a vállalkozók újabb nemzedéke gőzmalmokat, cukorgyárakat, fűrésztelepeket és papírgyárakat épített . Nyugat-Európához képest azonban még így is nagy volt az ország lemaradása ezen a téren. Magyarországon is megjelentek a gőzzel meghajtott gépek. A gazdasági fellendülést mutatta a városok fejlődése is. Ebben élen járt Pest, amely kezdett az ország központjává válni.

Ha kész, írja be a szövegdobozba, hogy kész, majd kattintson a tovább gombra!