Olvassa el a szöveget. Majd a válasz mezőbe írja be: kész! Kattintson a Tovább gombra és válaszolja meg a szöveghez tertozó 8 Igaz-Hamis kérdést!
Április elején kezdetét vett e a magyar hadsereg ellentámadása, a tavaszi hadjárat. A sereg fővezérének Görgei Artúrt nevezték ki. A magyar honvédek a kápolnai csatavesztést kiheverve 1849. április 2-án Hatvannál, április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél is győztek. Ez utóbbi volt a legjelentősebb siker, mert itt mindkét fél a főerőit vetett e be. A csata után a császári hadsereg Pest a lá húzódott vissza, és ott készült egy döntő megmérettetésre. A kudarcok hatására a császár a főparancsnok, Windisch-Grätz leváltása mellett döntött. Az isaszegi győzelmet követően a magyar főerők a Duna bal partján nyomultak előre. Vácnál, majd Nagysallónál újra legyőzték a császári csapatokat. Ezt követően Komáromnál átkeltek a Dunán azzal a céllal, hogy elvágják a visszavonulás útját a császáriak elől. Az ellenség azonban észbe kapott, és gyorsan visszavonult, de Buda várában erős őrséget hagyott. A dicsőséges tavaszi hadjárat sikerének betetőzését jelentette, amikor 1849. május 21-én, tizenhét napos ostrom után a magyarok Budát is visszafoglalták.
A tavaszi hadjárat első sikereinek tudatában 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános ülésen Kossuth javaslatára kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. „Magyarország ….. szabad, önálló és független európai statusnak nyílváníttatik, … s épsége sérthetetlennek kijelentetik. A Habsburg– Lotharingiai ház ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyílváníttatik.” azt is remélték, hogy az európai országok elismerik Magyarországot mint önálló államot. Kossuth Lajost ideiglenesen kormányzó-elnökké választották, aki államfőként az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. A függetlenség kikiáltása kizárta a békés megegyezés lehetőségét a bécsi udvarral.