Az alkének olyan telítetlen szénhidrogének, amelyekben egy vagy több szén-szén kétszeres kötés található. A legegyszerűbb alkén az etén (más néven etilén). Ezek a vegyületek "-én" végződést kapnak.

A molekulában lévő kettős kötések száma szerint léteznek diének (2db kettős kötés), triének (3db) és poliének (3+). Az egy kettős kötést tartalmazó alkének homológ sort alkotnak. Általános képletük: CnH2n. Léteznek gyűrűs alkének is, ezek neve cikloalkén.

Csoportosíthatók az alapján is, hogy a kettős kötések egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. A konjugált diének a legfontosabbak, bennük felváltva vannak az egyszeres és a kétszeres kötések.

Az alkánokhoz hasonlóan az alkéneknél is fellép a szerkezeti vagy konstitúciós izoméria. Több szerkezeti izomerjük lehetséges, mint az alkánoknak, mert olyan izomerek is léteznek, amelyekben a kettős kötés helyében van különbség.

Az alkénekben nem lehetséges rotáció (elfordulás) a kettős kötés körül. Fellép a geometriai vagy cisz-transz izoméria. Az így kapott izomerek az azonos csoportok kettős kötéshez viszonyított helyzetében különböznek egymástól. A cisz-alakban ezek a csoportok azonos, a transz-alakban pedig ellentétes oldalon helyezkednek el.

A cisz-transz izomerek fizikai-kémiai tulajdonságai különböznek egymástól.

1. Az alkének "én" végződést kapnak

2. Elsődleges szempont a kettős kötés helyzete, így számozásnál előbb ezt vesszük figyelembe és csak utána az elágazásokat. A főláncnak tartalmaznia kell a kettős kötést!

3. A kettős kötés helyét az "én" végződés előtt kell jelölni (a kisebb sorszámú szénatom számával).

4. Több kettős kötés esetén di, tri előtagokat használunk

Geometriai izoméria esetén a cisz- vagy a transz helyzetet szükséges jelölni

Az alkének fizikai tulajdonságai hasonlóak az alkánokhoz.

Kémiai tulajdonságaik már jelentősen különböznek a kettős kötésnek köszönhetően, mivel az könnyebben felszakítható. Így lehetőség nyílik két reakciótípusra: addíció és polimerizáció.

Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkező vegyületek között fordul elő. Ha az összes pí-kötés felszakad, akkor telített vegyületek képződnek.

Pl. hidrogénaddíció, savaddíció, halogénaddíció

Addíciónál a hidrogén ahhoz a szénatomhoz kacsolódik (a pí-kötésben érintettek közül), amelyen már eddig is több H volt --> Markovnyikov-szabály

Polimerizációnak azt a kémiai reakciót nevezzük, amely során több monomer (kisebb telítetlen molekula) láncreakcióba lépve egymással, melléktermék keletkezése nélkül, polimerré (makromolekulává) kapcsolódik össze.

Az alkének égési reakcióját az alkánokéhoz hasonlóan írhatjuk fel.

Iparilag a fontosabb szénhidrogéneket a kőolaj krakkoló lepárlásával gyártják. A krakkolást magas hőmérsékleten (800-900 °C) végzik, a krakkolás dehidrogéneződéssel jár. A keletkező gázelegy (krakkgázok) fontos alkéneket, etilént, propilént és butiléneket tartalmaz.

Vegyipari alapanyagok. Elsősorban különböző műanyagok gyártásához használnak alkéneket. A polietilén (polietén) az egyik legelterjedtebb műanyag, fóliákat, szigetelő anyagokat, edényeket, stb. készítenek belőle.

Az alkének megtalálhatók kisebb mennyiségben a kőolajban. A növényekben az etén hormonként fontos, a gyümölcsök érését segíti.

Konjugált kettős kötéseket tartalmaz számos természetes anyag. Ezek általában színesek (pl. likopin a paradicsomban, karotin a sárgarépában).

A kaucsukból állítják elő vulkanizálással a gumit. Mesterségesen a butadién polimerizációjával lehet ezt megtenni.

Az említett vegyületeket izoprénváz építi fel. Az izoprén látható a képen, ebből több ezer kapcsolódhat össze.