Az alkének olyan telítetlen szénhidrogének, amelyekben egy vagy több szén-szén kétszeres kötés található. A legegyszerűbb alkén az etén (más néven etilén). Ezek a vegyületek "-én" végződést kapnak.

A molekulában lévő kettős kötések száma szerint léteznek diének (2db kettős kötés), triének (3db) és poliének (3+). Az egy kettős kötést tartalmazó alkének homológ sort alkotnak. Általános képletük: CnH2n. Léteznek gyűrűs alkének is, ezek neve cikloalkén.

Csoportosíthatók az alapján is, hogy a kettős kötések egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. A konjugált diének a legfontosabbak, bennük felváltva vannak az egyszeres és a kétszeres kötések.

Az alkánokhoz hasonlóan az alkéneknél is fellép a szerkezeti vagy konstitúciós izoméria. Több szerkezeti izomerjük lehetséges, mint az alkánoknak, mert olyan izomerek is léteznek, amelyekben a kettős kötés helyében van különbség.

Az alkénekben nem lehetséges rotáció (elfordulás) a kettős kötés körül. Fellép a geometriai vagy cisz-transz izoméria. Az így kapott izomerek az azonos csoportok kettős kötéshez viszonyított helyzetében különböznek egymástól. A cisz-alakban ezek a csoportok azonos, a transz-alakban pedig ellentétes oldalon helyezkednek el.

A cisz-transz izomerek fizikai-kémiai tulajdonságai különböznek egymástól.

1. Az alkének "én" végződést kapnak

2. Elsődleges szempont a kettős kötés helyzete, így számozásnál előbb ezt vesszük figyelembe és csak utána az elágazásokat. A főláncnak tartalmaznia kell a kettős kötést!

3. A kettős kötés helyét az "én" végződés előtt kell jelölni (a kisebb sorszámú szénatom számával).

4. Több kettős kötés esetén di, tri előtagokat használunk

Geometriai izoméria esetén a cisz- vagy a transz helyzetet szükséges jelölni