Reformokról való elgondolásaik többnyire különbözőek voltak. Ellentétes Széchenyi és Kossuth eszközrendszere, ugyanis Széchenyi Habsburg-párti, a Habsburgok segítségével szerette volna véghezvinni a reformokat, ellentétben Kossuthtal, aki a reformok gátját látta a Habsburg házban. Kossuth gyorsabb változásokat akart, nem volt tekintettel az udvar érzékenységére, így küzdött a nemzeti önrendelkezésért is. Kossuth a köznemességre támaszkodva reformok útján vélte megteremteni a polgári nemzetállamot. Széchenyi szerint a főnemességnek kell a reformfolyamat élére állni. Kossuth az arisztokráciával szemben pedig az ellenzéki köznemességet tartotta a változások irányítójának. Gazdasági téren Széchenyi a szabad piaci elveket vallotta, és az önkéntes örökváltság pártján állt. Kossuth inkább a védővámos gazdaságpolitikát részesítette előnyben, és a kötelező örökváltságot tartotta elfogadhatónak. Míg Széchenyi a nemzetiségekkel szembeni türelemre intett, addig Kossuth a kor szellemének megfelelően harcos nacionalista volt. Az ország közvéleménye és az ellenzéki politikusok mindenesetre az 1840-es években valamennyien Kossuth mellé álltak.