A szexualitás életünk egyik meghatározó területe. Az esetleges gyermeknemzés mellett számos, ettől többé-kevésbé független funkciója is van: testi élvezet, intimitás átélése, a szeretett személlyel való közösség megélése; és emellett a szexualitásnak fontos hatása van az önismeretre és önértékelésre, az én-azonosság kialakulására és fenntartására is. A szexualitás nem csak a manifeszt szexuális eseményt jelenti tehát, hanem az ezzel kapcsolatos érzések és gondolatok, vallási és filozófiai megfontolások sokaságát, mindezen keresztül pedig az életnek csaknem összes területére kihatással van. 

A serdülőkor kiemelten fontos terület a szexualitás szempontjából is. Ekkor indul el a hormonok vezérelte testi érés, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek. A szexuális érdeklődés központi eleme a legtöbb serdülő életének, alakul a nemi identitás, a serdülő szembesül vágyainak erejével is. A harmonikus szexuális élet serdülőkorban kezd kialakulni, és már ekkor találkozunk az ezt esetlegesen veszélyeztető tényezők többségével is. 

A különböző kultúrák különbözőképpen viszonyultak és viszonyulnak a serdülők szexualitásához. Jelen összefoglalónkban világnézeti kérdésekben nem kívánunk állást foglalni, a világnézeti/vallási aspektust kizárólag az adott serdülő és környezete személyes megélése szempontjából tartjuk ide tartozónak. Nem kívánunk elvi alapon állást foglalni a szexuális orientáció kérdésében sem – maximum praktikus aspektusból, pl. homoszexuális kapcsolat esetén értelemszerűen nincs jelentősége a fogamzásgátlásnak. 

Tág határok között tartjuk normálisnak a manifeszt szexuális élet megkezdését. A túl korai (forrásoktól függően 13, 14 vagy 15 éves kor előtti) társas szexuális aktivitást azonban rizikófaktornak kell tekintenünk nem csak a szexualitással összefüggő káros események (pl. nem kívánt terhesség – ld. később), hanem pl. kockázati szerhasználati magatartás szempontjából is. [1] Az absztinenciára (tehát a szüzesség minél tovább történő megőrzésére) fókuszáló egészségnevelési stratégiák nem tűnnek hatékonynak a nem kívánatos események megelőzése szempontjából. [2] A szexuális élet megkezdésének időpontja az egyén döntése kell, hogy maradjon. 

A HBSC legutóbbi felmérésének adatai alapján azt látjuk, hogy a magyarországi 9. osztályos tanulók mintegy 30%-a már túl van az első szexuális tapasztalaton, ugyanez az arány 11. osztályosok körében 60% körül van. A 9. osztályosok körében a fiúk közül kissé többen vesztették már el a szüzességüket, ez a különbség a 11. osztályra eltűnik. A 11. osztályos serdülők mintegy 24%-a 14 éves kora előtt élte át az első szexuális tapasztalatát. Ezt követően életévenként 12-18 százalékponttal nő a szexuálisan aktív serdülők aránya. [3] 

Serdülőkorban elősorban a gumióvszer és/vagy a hormonális fogamzásgátlás preferált védekezési eszköz. A gumióvszer a nemi úton átvihető fertőző betegségek jelentős része ellen is véd. 

A HBSC adatfelvétele során arra is rákérdeztek, hogy a legutóbbi szexuális együttlét során hogyan védekeztek a serdülők. A már szexuálisan aktív diákok kicsit több mint fele (fiúk: 53%, lányok: 52%) óvszerrel, fiúk esetében 9,2, lányok esetében 14,3 százalékuk hormonális fogamzásgátlást, alkalmazott, további 14 illetve 7,7% mindkét preferált módszert alkalmazta a legutóbbi együttlét során. A serdülő fiúk 23,7%-a, a lányok 26,1%-a nem védekezett, vagy nem tudja, hogy védekezett-e a legutóbbi alkalommal, mely miatt a serdülők jelentős részének kockázata igen nagynak mondható. (1. táblázat)  

A vizsgált országok körében viszonylag nagy szórás mutatható ki, hazánk nagyjából a középmezőnyben van (1. ábra). 

A szexuális aktusok túlnyomó többsége nem gyermeknemzés céljából történik. Amennyiben a felek akarata ellenére fogamzás jön létre, úgy nem kívánt terhességről beszélünk. A nem kívánt terhesség megelőzhető lenne biztonságos fogamzásgátlással, azonban az erre vonatkozó ismeretek, és eszközök, illetve az erre vonatkozó konszenzus hiánya esetén mégis megtörténhet a teherbeesés, mely érzelmileg mindkét fél, testileg pedig a nő számára rendkívül megterhelő lehet. 

A serdülőkori nem kívánt terhességek számát nem könnyű pontosan megmondani. A művi terhességmegszakítások jelentős része emiatt történik, ám más oka is lehet az abortusznak. A kihordott várandósságok körében még nehezebb eldönteni, hogy milyen arányban kívánták a szülők a gyermeket, és bizonyosak lehetünk abban, hogy a serdülőkorban szülő édesanyák egy része tudatosan vállalja, kívánja gyermekét. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatközlése szerint [4] 1000 serdülőre 21,4 élveszületés jutott 2020-ban, és körülbelül ugyanennyi a terhességmegszakítások [5] száma is. A serdülőkori élveszülések és terhességmegszakítások aránya lényegében nem változott az elmúlt 20 évben, az abortuszok számában tapasztalható rendkívül örvendetes, nagyarányú csökkenés inkább az idősebb korosztályok fokozottabban tudatos szexualitásának köszönhető. Az Eurostat 2018-as adatgyűjtése szerint a Magyarországon szülő anyák 10%-a serdülőkorú, mellyel a téma szempontjából leginkább érintett országok közé tartozunk Európában. Egy, a 2010-18 közötti időszak KSH-adatait feldolgozó jelentés szerint a serdülőkori teherbeesések akár 14-20-szoros (!) gyakorisággal fordulhatnak elő a lakosság legszegényebb rétegei körében, mint a legjobb anyagi körülmények között élők között. [6] 

A szexuális érintkezés lehetőséget teremt bizonyos fertőző betegségek (sexually transmitted disease – STD) átvitelére is, melyek közül a leggyakoribbak a Chalmydia trachomatis, a humán papillómavírus (HPV), a Neisseria gonorrheae, a herpeszvírusok és más kórokozók (pl: HIV, hepatitis B stb.). Az Egyesült Államokban 100 000 serdülőre közel 2000 Chlamydia trachomatis és mintegy 400 Neisseria gonorrhae fertőzés jut évente. [7] Kifejezetten magyar serdülőkre vonatkozó STD-adatok nem elérhetők, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján valamennyire látható, hogy ez a korcsoport hazánkban is érintett (2-4. táblázat).  

A szexuális intimitásnak elválaszthatatlan velejárója a kölcsönös kiszolgáltatottság. A testi meztelenség, a vágyak, a szexuális élvezet miatti módosult tudatállapot mind olyan aspektus, mely a másik előtt kiszolgáltatottá tesz, és ha a másik nem megfelelően reagál minderre, abból megterhelő érzelmek, fájdalmas élmények származhatnak. Ezen nehézségek többsége nem szándékos, és konszenzuson alapuló szexuális együttlét esetén is létrejöhetnek. Ennél is súlyosabb, ha a közeledés vagy együttlét az egyik fél kinyilvánított akarata ellenére, a másik fél hatalmi helyzetéből (pl. testi erő, alárendeltség) adódóan jön létre – ezen eseményeket abúzusnak, szexuális erőszaknak nevezzük, és az ilyen jellegű cselekmény büntetendő. Tág értelemben véve abúzus lehet az írott, vagy verbális közeledés is. 

Az online kommunikációs csatornák elterjedése új teret nyitott a nem kívánatos szexuális közeledés számára is. Online nem tudjuk megérinteni egymást, mégis intimitás jöhet létre, mellyel vissza is lehet élni. Az online kommunikáció rögzíthető, és az egyik fél akarata ellenére másokkal megosztható, mely egy újabb megjelenési formája a szexuális abúzusnak. 

Az érzelmileg megterhelő szexuális tapasztalatok gyakoriságát még kevésbé vizsgálják rendszeresen. Egy frissnek már kevésbé mondható skót tanulmány szerint a szexuálisan aktív serdülő lányok 32%-a, a fiúk 27%-a gondolja úgy, hogy első szexuális élménye túl korai volt, és 13 illetve 5% szerint egyáltalán nem lett volna szabad megtörténnie. [8] A szexuális abúzusok pontos számáról sincs megbízható információnk. A rendőrség által felderített, fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények nyilván csak a jéghegy csúcsát jelentik – egyébként évente mintegy 180-280 ilyen eset szerepel a rendőrségi jelentésekben. [9] 

[1.] Gambadauro P, Carli V, Hadlaczky G, Sarchiapone M, Apter A, Balazs J, et al. (2018) Correlates of sexual initiation among European adolescents. PLoS ONE 13(2): e0191451. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0191451 

[2.] https://med.stanford.edu/news/all-news/2016/05/promoting-abstinence-fidelity-for-hiv-prevention-is-ineffective.html Lekérve: 2022. 02.14. 

[3.] Bőthe Beáta (2018): Szerelem és szexuális magatartás IN: Kamaszéletmód Magyarországon. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentés 

[4.] https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0008.html Lekérve: 2022. 02.15. 

[5.] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/terhessegmegsz16.pdf Lekérve: 2022.02.15. 

[6.] Hajdu-Kertesi (2021): Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében Publikálva: https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2021/02/CERSIEWP202108.pdf Lekérve: 2022. 02.15. 

[7.] Shannon, C. L., & Klausner, J. D. (2018). The growing epidemic of sexually transmitted infections in adolescents: a neglected population. Current opinion in pediatrics, 30(1), 137–143. https://doi.org/10.1097/MOP.0000000000000578 

[8.] Wight, D., Henderson, M., Raab, G., Abraham, C., Buston, K., Scott, S., & Hart, G. (2000). Extent of regretted sexual intercourse among young teenagers in Scotland: a cross sectional survey. BMJ (Clinical research ed.), 320(7244), 1243–1244. https://doi.org/10.1136/bmj.320.7244.1243 

[9.] http://www.police.hu/hu/a-rendorsegrol/statisztikak/bunugyi-statisztikak Lekérve: 2021.11.13.