Hazánkban megvalósult egészségnevelési programok serdülők körében az 1990-es évektől
Dr. Herczeg Vivien
A hazánkban alakult és működő egészségnevelő programok többsége a szexuális nevelést, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzését, illetve az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás jelentőségét emeli ki – hasonlóan a nemzetközi példákhoz. Egyes programok csupán egy témakörre fókuszálnak (például HAPPY vízprogram a vízfogyasztás [1, 2], a T.E.S.I. a fizikai aktivitás fontosságát hangsúlyozza [3]), vannak amelyek több témára is kiterjednek (például D.A.D.A [4, 5], ELLEN-SZER [4]), illetve holisztikus szemléletűek (Shapiro [6], Egészséged testben, lélekben program [6], TanTudsz[7, 8], a Debreceni Egyetem egészségnevelő programja [9]). A köznevelésben zajló iskolai egészségnevelésről szóló rendelet (TIE) is teljes körű, valamennyi fő egészségkockázati tényezőre kíván hatást gyakorolni. [10]
1. Holisztikus szemléletű programok
Az EGÉSZséges ÉLET (Nemzeti Egészségvédelmi Intézet) komplex egészségmegőrzési programot brit szakemberekkel együttműködve kifejlesztették ki, a komplex, tanárok által közvetített tananyagban a pozitív egészséges életfelfogás volt a középpontban.
Témakörei: egészséges életmód, biztonság, egészséges táplálkozás, kábítószer-fogyasztás, növekedés, változás, szexualitás, családi élet és kapcsolatok, mozgás, személyes higiéné, egészséges környezet. [6]
Az Egészséged testben, lélekben (CHEF Hungary Alapítvány) személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző, amerikai eredetű program. A program az információátadás mellett a problémamegoldó és döntéshozó készségek kialakítására, gyakorlására fekteti a hangsúlyt. A programba a pedagógusokon kívül a szülőket is bevonták. Az előadáson kívül a csoportmódszer, a vita és a szemléltetés technikáit is alkalmazták.
Témakörei: kábítószerek (drogok története; a drogok és az emberi test; gyógyszertan; hazai drogkörkép; függőség; veszélyek, kezelés), alkohol (az alkoholfogyasztás története; az alkohol hatása – alkoholizmus; fiatalok italozása; hazai körkép), önismeret (önmegismerés-önértékelés; lehetőségek), stresszkezelés (stresszhelyzetek felismerése; következmények), döntéshozás, döntéshozás képessége, érzések–érzelmek–értékek–problémamegoldási képesség, kockázatvállalás, választás – értékelés. [6]
Az Életvezetési ismeretek és készségek (Csendes Éva) személyiségfejlesztő és prevenciós program, melynek egyik fő üzenete, hogy az egyén felelős egészsége megőrzéséért. A program során csoportmódszereket és interaktív pedagógiai technikákat alkalmaztak.
Témakörei: önismeret – én és a helyem a környezetemben; az egészséges, biztonságos életet veszélyeztető tényezők; a készségfejlesztés területei; hatékony kommunikáció; a versenyszellem és az együttműködés egyensúlya; önismeret – önbecsülés; társasági alkalmazkodás – személyes kapcsolatok építése; az érzelem alkotó jellegű feldolgozása; stresszkezelés – magabiztos fellépés; kritikus gondolkodás – döntéshozás – célkitűzések; ellenállási készség – kockázatcsökkentési készség; problémamegoldás. [6]
A Shapiro (Soros Alapítvány) egészségnevelő és megelőző program, mely a táplálkozással, szexualitással és az AIDS-szel, drog- és alkoholmegelőzéssel foglalkozott. Az egészséges magatartáshoz szükséges döntéshozatalt helyezte fókuszba, az elriasztás helyett a pozitív döntési motivációk kialakítására törekedett.
Témakörei: szexualitás, AIDS, alkohol, dohányzás, kábítószerek, táplálkozás. [6]
Az Egészségvirág Egyesület komplex egészségfejlesztő programja az életvezetési ismeretek helyett a készség- és képességfejlesztésre összpontosít. Sokszínű pedagógiai módszer alkalmazása mellett drámapedagógiai eszközöket, feladatlapokat, egyéni munkát, tánc- és zeneterápiás elemeket tartalmaz.
Témakörei: konfliktuskezelés és kommunikáció, káros szenvedélyek (dohányzás-, alkohol- és drogfogyasztás megelőzése), egészséges táplálkozás, szexualitás, AIDS-megelőzés, környezeti nevelés. [11]
A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének (BOE) egészségnevelési tevékenységének egyik fontos alappillére a prevenciós órák tartása, melyek során interaktív módon oktatják az általános és középiskolás diákokat a leggyakoribb betegségekről és ezek megelőzésének lehetőségeiről (1. ábra). Ezeken kívül részt vesznek iskolai egészségnapokon, szűrőprogramokon, egyes egészségügyi világnapokhoz kapcsolódó figyelemfelkeltő rendezvényeket, illetve óvodai foglalkozásokat is tartanak (Teddy Maci kórház). Évente megrendezik középiskolás tanulók számára a Semmelweis Egészségversenyt, amelynek célja a diákok egészségtudatosságának és egészségértésének fejlesztése játékos, interaktív formában.
Témakörei: kardiovaszkuláris prevenció, tumorprevenció, drog-, alkohol- és dohányzásprevenció, elsősegélynyújtás és újraélesztés-oktatás, egészségtudatos táplálkozás, intim higiénia, önvizsgálat, fogamzásgátlás, abortusz, szexuális úton terjedő betegségek, párkapcsolat-menedzsment, transzplantáció és véradás, védőoltások, antibiotikumok. [12]

1. ábra A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének hivatalos lógója (forrás: https://semmelweis.hu/boe/, lekérve: 2022.06.06.)
A TANTUdSZ (EDUVITAL Alapítvány) 2015-ben létrehozott ifjúsági egészségnevelési program a Tanulj, Tanítsd, Tudd! mottóra épül, és célja a fiatalok egészségmagatartásának formálása, a rizikó magatartások kialakulásának megelőzése, illetve előfordulásának csökkentése (2. ábra). Az interaktív programot pedagógiai és egészségtudományi felsőoktatásban tanuló diákok, középiskolai kortárssegítőket is bevonva tartják általános és középiskolásoknak. Eszközként segítségül hívják többek között a vizuális és zenei nevelést, természettudományos kísérleteket, drámapedagógiát.
Témakörei: táplálkozás, egészséges folyadékbevitel; személyes és környezeti higiéné, kézmosás; lelki egészség, internetvilág, virtuális kapcsolatok és online veszélyek; elsősegélynyújtás, alapszintű újraélesztés. A TANTUdSZ program eredményességét komplex kutatási program segítségével monitorozzák. [7, 8]

2. ábra A TANTUdSZ hivatalos lógója (forrás: https://mta.hu/data/TANTUdSZ_beszamolo.pdf , lekérve: 2022.06.06.)
A Debreceni Egyetem egészségnevelő programja (Bíró Éva, Nagy-Pénzes Gabriella) egy komplex, több témakört felölelő középiskolai egészségnevelő program, melynek keretein belül balmazújvárosi középiskolások számára egészségnevelő szakember tartott primer prevenciós órákat. A program eredményességét kontrollált utánkövetéses vizsgálattal mérték fel. [9]
A Digitális Iskolai Egészségfejlesztési Eszköztár honlapot az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt „Egészségtudatosság fejlesztése 7-18 éves korosztály részére” elnevezésű alprojektjének keretén belül fejlesztették (3. ábra). A program átfogó célja az egészséges életkezdet megalapozása gyermek- és fiatalkorban. Tanítási időben, a tanulók órarendjébe ágyazottan valósulhat meg, fókuszában az egészségtudatos választások elősegítése áll. A módszertani kézikönyv frontális és interaktív elemeket is tartalmaz, az adott évfolyam számára kidolgozott tananyagokkal (koncepciók és konkrét óravázlatok) igyekeznek segíteni a tanárok munkáját.
Témakörei: lelki egészség; mozgás és gerincvédelem; táplálkozás; egészséges környezet; társas kapcsolatok; digitális világ; káros szenvedélyek; egészségügyi szolgáltatások; egészséges jövőkép.
A honlap az alábbi linken érhető el: https://efop180.antsz.hu/jatszoter/index.php

3. ábra Iskolai Egészségfejlesztés Modellprogram tématömbje (forrás: https://efop180.antsz.hu/jatszoter/index.php, lekérve: 2022.06.06.)
2. Szexuális nevelés, felvilágosítás, családtervezés
A szexuális nevelés integratív, kapcsolatközpontú koncepciója és gyakorlata (Grósz Emese) című szexedukációs könyv 2004-ben jelent meg és a szerző a pedagógusoknak igény vagy szükség szerinti alkalmazását javasolta. Az író különböző témákhoz különböző módszereket tanácsol: kicsoportos megbeszélés, vita, anyaggyűjtés, szerepjáték is előfordul.
Témakörei: várakozások és félelmek, lányok és fiúk, a szexualitás fejlődési, a nemiszervek és a reproduktív rendszer anatómiája és fiziológiája, kapcsolatom a testemmel, a nemi szervemmel, énképünk bio-pszicho-szociális egysége, barátok, kapcsolat a szülőkkel, házasság és házastársi kapcsolat, szexuális viselkedés, a gyermeknemző egészség, társadalom és kultúra. [11]
A Felkészülés a családi életre (Czeizel Endre) című tananyag és kézikönyv sokoldalúan közelít a szexualitás témájához a serdülés kezdetétől a gyermekvállalásig. Az órákat tréningeken képzett, felkészített pedagógusok vezethetik.
Témakörei: a szaporítószervek felépítése, működése; a társas kapcsolatok, a szerelem és a szexuális aktus; a megelőzés, védekezés eredményes formái; a szexuális úton terjedő betegségek és ezek megelőzése. [11]
3. Dohányzás, alkohol, kábítószerek
A Drogprogram (Budai Drogambulancia) a kölni Egészségvédelmi Intézet programjának hazai adaptációja, mely középpontjában a kábítószerek, gyógyszerekkel való visszaélés, dohányzás és alkoholfogyasztás áll. Célja azon veszélyeknek a tudatosítása, melyek ezen szerek fogyasztásához vezetnek. Olyan cselekvési alternatívákat mutat, melyekkel a fiatalok védekezhetnek e veszélyek ellen.
Témakörei: dohányzás (a dohányzás eredete és a dohányzás hatásai, a dohányzás, mint társadalmi jelenség, okai és motívumai, megelőzés és kezelés), kábítószer (drogfogyasztás és drogfüggőség, a drogok és a jog, illegális drogok), alkohol, AIDS. [6]
A D.A.D.A., azaz Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS (Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály) iskolai ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési program, amelyet az amerikai D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) mintájára fejlesztettek ki. A D.A.D.A. Magyarországon 1992-ben indult kísérleti jelleggel, majd 1993-tól országosan is bevezették. A programot rendőrök oktatják a 6-14 éves korosztály számára. A D.A.D.A. segíti a nemet mondás és a probléma megoldó készségek fejlesztését, legfőbb célja, hogy a diákoknak megtanítsa, hogy hogyan ismerjék fel a veszélyes helyzeteket, hogy meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásokat, valamint, hogy ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét.
Témakörei: dohányzás, alkohol, kábítószer, AIDS, veszélyes helyzetek, biztonság, következmények, befolyásolás, nyomás, nemet mondás, önértékelés, önbecsülés, magabiztosság, stressz-kezelés, a média befolyása, döntés és kockázat, alternatívák a drogok ellen, támogatási rendszer. [4, 5]
Az ELLEN-SZER (Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály) biztonságra nevelő középiskolai program, 10. és 11. évfolyamos fiatalok számára. Ez a program is arra törekszik, hogy a diákokban tudatosuljon, hogy a döntéseiknek következményei vannak; nemcsak saját magukra, hanem a környezetükre nézve is, és ezekért a döntésekért felelősséget kell vállalniuk.
Alapelve, hogy segítse a fiatalok biztonságát növelni a bűnözéssel és a szerfogyasztással szemben és tudatosítsa bennük, hogy a bűncselekményekkel szemben fel lehet és kell lépni. Az erőszaktartalmú média (pl. bűnügyi és horrorfilmek) káros hatásairól is szó esik.
Nevelési céljai: önálló gondolkodásra nevelés; a döntési képesség, aktivitás kifejlesztése; a helyes értékrend kialakítása; az önazonosság, önismeret pozitív irányú fejlesztése; a nemes értelemben vett ‚helyi karakter’ alakítása; a szociális magatartás képességeinek és készségének elsajátíttatása; szeretetteljes emberi kapcsolatok, fejlett együttműködési készség kialakítása; a toleranciára való nevelés; a szenvedélybetegség-mentes attitűd kialakítása. [4]
A Kompánia Alapítvány (korábban Tini Lánc alapítvány) drogprevenciós programja szintén kortárssegítőkkel zajlott, az oktatók párban, 4-6 héten keresztül, heti 2 x 3 órában vettek részt az iskola életében. Az alkalmak csoportjátékok formájában zajlottak, illetve négy témakörben játéktárak is készültek.
Témái: ön- és társismeret, pályaorientáció, hétköznapi szenvedélyeink, testképzavarok, indulatkezelés. [13]
A VoltEgySzer prevenciós projekt (Nyírő Gyula Kórház-OPAI Drogambulanciája és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja) célja, hogy innovatív és érdekes módon nyújtson segítséget a fiataloknak és a szülőknek a szerhasználatról. Honlapjukon elérhető egy kvíz fiatalok számára, amelyben felmérhetik, hogy mennyire tekinthető súlyosnak jelenlegi alkohol-, dohány-, vagy droghasználatuk. Ezen kívül alternatívákat sorolnak, hogy a legkedveltebb szer-hatásokat milyen más, nem egészségkárosító módokon lehetséges megtapasztalni. Információt kaphatnak továbbá abban is, hogy hova érdemes fordulniuk, ha úgy érzik, hogy segítségre van szükségük. A szülőket is igyekeznek támogatni, olvashatnak a honlapon a serdülőkorról, a szerhasználat jeleiről, a visszatérő családi dinamikákról, valamint gyakran felmerülő kérdésekről is. Az általuk fejlesztett VoltEgySzer interaktív applikáció is abban segít, hogy a fiatalok hiteles forrásból és minél többet megtudhassanak az egyes szerekről, a kedvelt és nem kívánt hatásaikról, veszélyeikről, valamint a megelőzés és a gyógyulás lehetőségeiről. A honlap az alábbi linken érhető el: https://voltegyszer.com/
4. Folyadékfogyasztás
A HAPPY (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) magyarországi vízfogyasztást népszerűsítő program, melynek célja az üdítőitalok fogyasztásának csökkentése. A modellprogramot először 2007-ben az OÉTI munkatársai bonyolították le, 2010 óta pedig évente, a víz világnapjához kapcsolódóan meghirdetésre kerül a HAPPY-hét, melyet a programhoz csatlakozó iskolák, óvodák önállóan, az OGYÉI által biztosított programelemek és segédanyagok felhasználásával valósítanak meg. [1, 2]
5. Fertőzések, kézmosás
A nemzetközi irodalomról szóló fejezetben már említésre került az e-Bug projekt, melyet az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki, később pedig nemzetközi színterekre is kiterjesztették, 28 partnerországban működik. A segédanyagokat magyar nyelvre is lefordították, kis- és középiskolásoknak szóló aktivitásokkal egyaránt találkozhatunk benne.
Témakörei: bevezetés a mikrobák világába, hasznos és káros mikrobák, kézhigiéné, a légutak higiénéje, szexuális úton terjedő fertőzések, immunitás, védőoltások, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek. [14]
6. Újraélesztés
A fenntartható középiskolai újraélesztés-képzés programja (Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, ELTE Apáczai Csere János Gimnázium és Kollégium) során kiképzett diákinstruktorok tartják társaiknak az alapszintű újraélesztés gyakorlati képzéseit, őket szupervizionálják a tanár instruktorok. A képzés egy adott iskola helyi tantervébe legalább két alkalommal kerül be, optimálisan a 9. és 11. évfolyam során. [15]
Összefoglalás
Könyvünk kereteit meghaladná az irodalomban fellelhető összes nemzetközi és hazai program leírása, azonban a kortársoktatás formájában megvalósult egészségfejlesztési programokról 2017-ben készült szisztematikus áttekintésben (és mellékletében) számos egyéb programmal ismerkedhet meg az olvasó. [16]
Láthatjuk, hogy hazánkban is szép számban fordulnak elő egészségnevelést célzó kezdeményezések és projektek. Nagyrészük azonban kevéssé dokumentált és a programok hatásáról is jóval kevesebb adat lelhető fel a világhálón, mint a nemzetközi projektek esetében. Ugyanakkor ebből a szempontból is jó példaként szeretnénk említeni a TANTUdSZ programot, melyben módszertani és hatásosság vizsgálatok is történnek, melyeket publikálnak, így az olvasó az eredményességről is értesülhet. [17, 18]
Hivatkozott irodalom
[1.] Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. HAPPY-hét. https://merokanal.hu/happy-het/. Lekérve: 2021.12.14.
[2.] Nagy B, Varga A, Kovács VA, Erdei G, Bakacs M, Martos E. The Hungarian Aqua Promoting Programme in the Young (HAPPY) - A best practice, sustainable community-based intervention program in Hungary. 5th Central European Congress On Obesity. Budapest 2015.
[3.] Vass Z, Molnár L, Boronyai Z, Révész L, Csányi T. Zöld könyv. A Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégia helyzetelemző tanulmánya. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest, 2015.
[4.] Németh Á, Mizsei B. Diákvédelmi programok. A DADA és az ELLEN-SZER programok tapasztalatai. Új köznevelés, 2014. p. 38-39.
[5.] Orlay I, Cseres J. D. A. D. A : a Magyar Rendőrség Általános Iskolai Drogmegelőzési Programja. Iskolakultúra, 1995. 5(13-14): p. 85-90.
[6.] Felvinczi K. A mentálhigiéné és az egészségmegőrzés lehetőségei a közoktatásban. Iskolakultúra, 1998. 8(5): p. 17-30.
[7.] Falus A. Bemutatkozik az EDUVITAL: egy hazai ifjúsági egészségtudatossági és -nevelési program [On the EDUVITAL: A Hungarian youth health awareness and education program]. Egészségfejlesztés, 2018. 59(1): p. 83-85.
[8.] Feith HJ, Falus A. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program létrejötte, felépítése, programjai, In Egészségfejlesztés és nevelés. A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban, Feith HJ, Falus A (szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest 2019, p. 125-129.
[9.] Pénzes G, and Bíró É. Egészségfejlesztő program középiskolások körében – Az alapállapot felmérés eredményei [Health promoting programme among high school students – The result of the baseline survey]. Egészségfejlesztés, 2018. 59(4): p. 7-16.
[10.] Somhegyi A. Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE): Jelen helyzet. Különleges bánásmód, 2016. 2(4): p. 61-80.
[11.] Fábián R, Simich R. Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése, in Módszertani füzetek 7, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2006.
[12.] Veréb F. Egészségfejlesztés és orvostanhallgatói felelősségvállalás - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete, In Egészségfejlesztés és nevelés. A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban, Feith HJ, Falus A (szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest 2019, p. 130-133.
[13.] Piszker Á. Kompánia Alapítvány. Lehetőségek, korlátok, fenntarthatóság, In Egészségfejlesztés és nevelés. A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban, Feith HJ, Falus A (szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest 2019, p. 163-170.
[14.] Public Health England. e-Bug. https://www.e-bug.eu/senior_pack.aspx?cc=hu&ss=3&t= Senior%20Schools-e-Bug%20Lesson%20Pack. [Elérve: 2021.12.17.]
[15.] Fritúz G, Gál J. A fenntartható középiskolai újraélesztés-képzés programja, In Egészségfejlesztés és nevelés. A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban, Feith HJ, Falus A (szerk.). Akadémiai Kiadó, Budapest 2019, p. 142-146.
[16.] Lukács JÁ, Mészárosné Darvay S, Soósné Kiss Zs, Füzi R, Bihariné Krekó I, Gradvohl E, Kolosai N, Falus A, Feith HJ. Kortárs egészségfejlesztési programok gyermekek és fiatalok körében a hazai és a nemzetközi szakirodalom tükrében – Szisztematikus áttekintés [Health promotion among children and adolescents by peer education in the Hungarian and international literature – Systematic review]. Egészségfejlesztés, 2018. 59(1): p. 6-24.
[17.] Lehotsky Á, Falus A, Lukács Á, Füzi AR, Gradvohl E, Mészárosné Darvay S, Bihariné Krekó I, Berta K, Deák A, Feith HJ. Kortárs egészségfejlesztési programok közvetlen hatása alsó tagozatos gyermekek kézhigiénés tudására és megfelelő kézmosási technikájára. Orv Hetil, 2018. 159(12): p. 485-490.
[18.] Feith HJ, Lehotsky Á, Lukács Á, Gradvohl E, Füzi R, Mészárosné Darvay S, Bihariné Krekó I, Karacs Zs, Soósné Kiss Zs, Falus A. Methodological approach to follow the effectiveness of a hand hygiene peer education training programme at Hungarian schools. Developments in Health Sciences, 2018. 1(2): p. 39-43.