Drog

Oktatási anyagok / Oktatási anyagaink / Drog

Drogprevenció

dr. Eörsi Dániel

A tudatmódosító szerek kapcsán különösen igaz, hogy különböző társadalmi szereplők különbözőképpen használják az alapfogalmak, ezért szükségesnek érezzük tisztázni a saját szóhasználatunkat.

Drog: Ebben az oktatási anyagban drognak nevezünk minden tudatmódosító szert az alkoholon kívül. A drogokat két szempontból osztályozhatjuk:

Beszerzés módja alapján

- illegális drogok: a törvény tiltja a birtoklásukat és a forgalmazásukat, ezért csak illegális kereskedelem (dealer) útján lehet hozzájutni (pl: marihuána, amfetamin stb.)

- tudatmódosító hatású gyógyszerek: bizonyos, jellemzően mentális betegségek kezelésére az orvos rendeli ezen gyógyszerek szedését, azonban sajnálatos módon visszaélés-szerű alkalmazásukra is sor kerülhet (pl: benzodiazepinek, tramadol)

- legálisan beszerezhető szerek

Hatás típusa alapján:

- stimulánsok (pl. amfetamin)

- halucinogének (pl. LSD, marihuána)

- depresszánsok (pl. heroin)

Designer drog: Ellenőrizetlen laboratóriumokban módosított hatóanyagtartalmú drogok. Hatásaik jellemzően kiszámíthatatlanabbak, mint a „klasszikus” drogoké, egyes szerek egészen szélsőséges, önkívületi állapotokat és kiterjedt testi mellékhatásokat idéznek elő.

Szerhasználati zavar: A tudatmódosító szerek használatából adódó, szociáis és pszichológiai nehézségekkel jellemezhető állapotok összefoglaló neve. A szerhasználati függőség (tehát a napi rendszerességű használat) csak a jéghegy csúcsa, a fogyasztók többsége kisebb-nagyobb rendszerességgel változó szereket használ.

Szociális kompetencia: A társas beilleszkedéshez, viselkedéshez szükséges készségek összessége. Tekintettel arra, hogy a fiatalkori káros szerhasználatnak nagyon jelentős a társas dimenziója, a megelőzési stratégiák egyik fontos eleme a szociális kompetenciák fejlesztése.

Megjegyzés: A „kábítószer” szót annak félreérthető volta miatt (a stimuláns hatású drogok nem „kábítanak”) itt nem használjuk.

Háttér

Évtizedek óta zajlanak iskolai drogprevenciós programok a világban és Magyarországon is. Hagyományosan ezek a programok elrettentésen alapultak – az oktató felsorolja a legfontosabb drogokat, beszél a hatásukról és hangsúlyozza a mellékhatások és a függőség veszélyeit, azonban adott esetben ellentétes, fogyasztást növelő hatással járhatnak az ilyen jellegű programok. [1] Ezért az elmúlt időszakban a szociális kompetencia fejlesztésén alapuló prevenciós programok kerültek előtérbe. A Balassagyarmati Egészségnevelő Programban a Nyírő Gyula Kórház-OPAI és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által közösen fejlesztett VoltEgySzer program koncepcióját követjük. Eszerint a fókuszt azokra a belső motivációkra kell helyezni, amelyek a serdülőket szerhasználatra sarkallhatják – ezek jellemzően bizonyos emocionális állapotok elérésének a vágyai.

A VoltEgySzer koncepciója alapján hatféle állapot van, melyek elérésének vágya a szerhasználat mögött állhat. A célcsoport nyelvi adottságait is figyelembe véve a következő címszavakkal jelölik ezt a hat állapotot:

1. lazítás

2. izgalom keresése

3. magány kezelése

4. módosult tudatállapot

5. eufória, örömérzet

6. feszültségoldás

Mindezek mellett a közösséghez tartozás vágya és a közösségi normának való megfelelés vágya is fontos szerepet játszhat a szerhasználati magatartásban.

Lazítás

Szervezetünk belső egyensúlyának szabályozása számos akaratlan tényező függvénye. Ezek közül a legismertebb tényezők a hormonok, az immunrendszer és a vegetatív idegrendszer. Utóbbi két, egymással ellentétes hatású alrendszerből, a szimpatikus és a paraszimpatikus struktúrákból áll. Előbbi feladata, hogy a vészreakciókra, a nagy energia-igényű helyzetekre felkészítse a szervezetet: szimpatikus túlsúly esetén gyorsul a szív-verés, javul az izmok és romlik számos belső szerv vérellátása. A paraszimpatikus rendszer hatása ezzel ellentétes: a nyugalmi állapot fenntartásához szükséges. Szervezetünk igénye, hogy a két rendszer működése egyensúlyban legyen egymással, azonban sokszor tartósan szimpatikus túlsúlyban élünk, nem vagyunk képesek ellazulni. Bár magát a paraszimpatikus idegrendszert nem tudjuk akaratlagosan aktiválni, de dönthetünk olyan cselekedetek, viselkedés-mintázatok mellett, melyek másodlagosan segítik a paraszimpatikus túlsúly létrejöttét. Egyes drogoknak és gyógyszereknek is van ilyen hatása, ez azonban éretlen megoldás, nem a természetes paraszimpatikus aktivitást segíti elő. Jó, ha tudjuk, hogy paradox módon a testedzés is növeli a paraszimpatikus túlsúlyt – nyilván nem közben, hanem utána kerülünk kedvezően ellazult állapotba. Emellett számos olyan kikapcsolódási forma van, amely segíti az ellazulást: mozi, színház, zene, sokan művészeti alkotás közben, vagy után is kedvezően nyugodt test-állapotba kerülnek. Sokan számítógépes, vagy telefonos játékok használatával, a közösségi média böngészésével punnyadnak – ez bizonyos határok között teljesen rendben van, azonban, ha ez hosszabb időt vesz igénybe, akkor nem feltétlenül egészséges.

Izgalom keresése

A szimpatikus túlsúly kialakítása szintén természetes igényünk, a fokozott izgalmi állapot szintén élvezetet jelent. Ennek a vegetatív szabályozáson kívül számos hormonális komponense van. A mellékvesevelőből adrenalin (és más, hasonló anyagok) szabadulnak fel, melyek szintén hozzájárulnak az egész szervrendszerre jellemző izgalmi állapot kialakításához. A folyamat fontos részei az endorfin hormonok, melyek a hipotalamuszban és az agyalapi mirigyben termelődnek. Az endorfinok hatására a nucleus accumbens nevű központban dopamin termelődik, ez pedig kulcsfontosságú az izgalomhoz társuló örömérzés szempontjából. Izgalmi állapotot számos módon tudunk előidézni, például sportolás, szexuális együttlét során. A játéknak is van ilyen hatása, ez általában kedvező, de sajnos egyes esetekben, főleg a szerencsejátékosoknál már káros lehet. Sokaknak nem elég a hétköznapi életben fellelhető izgalmi állapotok sokasága, számukra extrém helyzetek kialakítása lehet szükséges, mint a sziklamászás, extrém sportopk művelése, stb. Természetesen a veszély is fokozza ezt az állapotot, azonban értelemszerűen baj is lehet belőle, ezért a veszélyes helyzetek mentén történő eufóriát nem támogatjuk.

Magány kezelése

Az ember társas lény, alapvető igényünk, hogy tartozzunk valakihez. Igényünk van arra, hogy rendszeresen elismerjenek, hogy rendszeresen kíváncsiak legyenek ránk, azt érezzük, hogy érdekesek vagyunk mások számára. Alapvető igényünk, hogy ha bajban vagyunk (betegek vagyunk, megbántottak, szomorúak vagyunk), akkor azt érezzük, hogy van, aki támogat, nem egyedül kell megoldanunk a nehézséget. Igényünk van arra, hogy szeressenek, és igényünk van a szerelemre is. Igényünk van az érintésre, és a serdülés során kialakul az igényünk az erotikus izgalom átélésére is. Szeretet-kapcsolatainknak tehát számos aspektusa van. Egyes kapcsolatainkban ezek közül csak néhányat tapasztalunk meg, például tanáraink elismernek és kíváncsiak ránk, de nem dolguk megvigasztalni, vagy betegségünk esetén ápolni. Más kapcsolatainktól, például a szoros családi kapcsolatainktól és főleg a párkapcsolatunktól viszont azt várjuk, hogy ezen igényünk többségét a másik fél értse meg, és képes legyen megfelelően reagálni. Ha nincs elég ilyen kapcsolatunk, akkor magányt érzünk. Néhányan egyáltalán nem élnek családban, számukra könnyen tudatosul a magány. Mások körül vannak véve emberekkel, azonban mégsem érzik úgy, hogy igazán tartoznának valakihez, igazán felvállalhatnák a felsorolt igényeket. Számukra nem feltétlenül könnyű szembenézni azzal, hogy magányt éreznek, ezért kevésbé tudatosak abban is, hogy hogyan kezeljék azt. Mindazonáltal a magány kezelésének számos módja van, a társas alkalmakat keresni kell. Az iskola, a kortárs helyzetek (edzés, klubok, játékok), sok esetben az egyházak szoros kapcsolódás lehetőségét kínálják.

Módosult tudatállapot

Tudatunk alapvető feladata az, hogy testi működésünket és érzelmi állapotainkat, vágyainkat a külső realitáshoz igazítsa. A külső realitás számos szempontból tevődik össze: hol vagyunk, mennyi az idő, mik a feladataink. Tudatállapotunk módosul akkor, ha a realitást torzítva, másoktól eltérően érzékeljük. Ezek az állapotok sokszor ijesztőek, de izgalmasak is lehetnek, sokszor vágyunk arra a változatosságra, saját elménk összetettségének megtapasztalására, amit a módosult tudatállapotokban élhetünk át. Mindnyájan módosult tudatállapotban vagyunk álmunkban, de félálomban (elalváskor és ébredéskor) is hasonlót tapasztalhatunk. Szex közben is módosul a tudatunk, de sokszor módosul játék, filmek, edzés hatására. Sokan ezért alkotnak, mások más emberek alkotásainak hatására élnek át különleges tudati élményeket.

Eufória, örömérzet

Az izgalmi állapothoz hasonló, de nem feltétlenül szimpatikus idegrendszeri túlsúllyal jellemezhető állapot az eufória. Ennek lényege az egész tudatot átható öröm-érzés, „teljesen jól” vagyunk ilyenkor. A háttér kapcsán már írtunk az endorfinok és a dopamin szerepéről. Fontos tudni, hogy ezek az idegi működések gyorsan kisülnek, tartós eufóriában természetes helyzetekben nemigen tudunk lenni. Az eufóriát kiváltó helyzetek sokfélék lehetnek. Tipikusan idetartoznak a szexualitás során átért gyönyör mellett a sikerhelyzetek, és számos társas helyzetben is átélhetjük az együttlét, az eggyé tartozás kapcsán. Megemlítjük a vallásos eufóriát is, melyet a transzcendens élmény, az Istennel való találkozás során élünk át.

Feszültségoldás

A lazítás kapcsán már szót ejtettünk arról az igényünkről, hogy életünk egy részét paraszimpatikus idegrendszeri túlsúlyban éljük le. A feszültségoldás annak az élménye, amikor egy stresszteli, tehát szimpatikus idegrendszeri túlsúllyal jellemezhető állapot éppen oldódik. Ezen a kedvező irányú állapotváltozáshoz társul egy kifejezetten jó élmény (élettanilag ez is eufória). A feszültségoldással járó megkönnyebbülést többféleképpen érhetjük el. Fizikai aktivitás, alkotás, művészetek élvezete, szexuális együttlét tartoznak ide, de sokszor elég valamilyen új, más helyzetbe kerülni, mint amihez szokva vagyunk, mint ami az adott helyzetben várható lett volna.

Mind a hat állapot a normális mentális működés része (a módosult tudatállapotot is megtapasztalhatjuk, például félálomban), mindegyik utáni vágy teljesen érthető és jogos. Ugyanígy jogos a közösséghez való tartozásnak és a közösségi normáknak való megfelelésnek a vágya is. A modell szerint tehát a tudatmódosító szerek egyfajta útlevágásként („shortcut”), foghatóak fel, túl könnyen repítenek el az áhított állapotba, mely miatt elvész annak a megélésének a lehetősége, hogy az adott állapotokat saját erőforrásaink segítségével értük el. A másik probléma a tudatmódosító szerekkel a tolerancia: egyre nagyobb adaggal lehet csak elérni az áhított állapotot, a szer kiürülése esetén pedig egyre inkább jelentkezik az elkerülni kívánt érzelmi állapot (pl. közösség élménye helyett a magány, lazítás helyett feszültség és szorongás stb).

Mindezek miatt nem javasolt, hogy tudatmódosító szerek fogyasztásán keresztül törekedjünk a felsorolt, és egyébként érthető vágyaink teljesítésére.

A szemlélet tehát pozitív pszichológiai megközelítésen alapul: elsősorban nem arról beszélünk, hogy milyen nagy baj a szerhasználat, hanem inkább arról, hogy célcsoportunk tagjai képesek szermentesen is elérni a céljaikat.

Drogfajták

Bár a prevenciós alkalmak során nem ismertetjük egyesével az egyes drog-típusokat, célszerű, hogy az oktatók jártasságot szerezzenek a témában, hiszen előfordulhat például, hogy konkrét kérdéseket meg kell válaszolniuk. A legfontosabb, Magyarországon elterjedt drogfajtákat az alábbi táblázatban foglaljuk össze (1. táblázat).

1. tábázat A Magyarországon elterjedt drogfajták (saját szerkesztés)

A drogok szerepe a fiatal közösségek életében

Míg 1995-ben a 16 éves diákok 5%-a, addig 2011-ben már 20%-uk – azaz minden ötödik diák – próbált már valaha életében tiltott szert. Legnépszerűbb a marihuána. [2] Azóta a növekedés megállt, sőt, 2016-ra minimálisan csökkent is. [2]!

A fiatalok jellemzően ismerik a pozitív hatásokat és jellemzően nem ismerik, vagy nem tartják elég jelentősnek a negatív hatásokat. Minél fiatalabb korban próbálja ki a fiatal a drogot, annál nagyobb a tág értelemben vett kockázat (iskolaelhagyás, baleset, kockázatos szexuális kapcsolat stb). Megemlítendő, hogy a szövetek éretlensége miatt fiatalabb életkorban nagyobb az idegrendszeri károsodás és a függőség kialakulásának a veszélye.

A droghasználat közösségformáló ereje jelentős. Egyes csoportok, párok (nem feltétlenül párkapcsolatra gondolunk, gyakori a baráti pár is) összetartozásának lényegi elemévé válhat a közös szerhasználat. Ezek a kapcsolatok gyorsan válnak a résztvevők legfontosabb, még az eredeti családi kapcsolatok jelentőségét is meghaladó kapcsolataivá.

A drogok hosszú távon függőséget okozhatnak. A függő ember sóvárog a drog után, mindenáron hozzá kíván jutni. Ennek nagyon súlyos következményei vannak: egyrészt az élet összes többi része (szeretet, tanulás, munka, alkotás) háttérbe szorul. Másrészt nagyon sokba kerül, a függő és családja elszegényedik. Harmadrészt a függő rendszerint egy idő után törvénytelen dolgokat is megtesz azért, hogy a drog anyagi fedezetéhez hozzájusson (lopás, prostitúció). Ezen az úton már nagyon nehéz, de természetesen nem lehetetlen visszafordulni.

Büntethetőség: a Bünteteő Törvénykönyv 178. § szerint a kábítószer birtoklása, fogyasztása is bűncselekmény, mely szabadságvesztéssel sújtható. Nem büntethető, aki nyilatkozik arról, hogy kezelést (elterelés) vesz igénybe. Visszaesőkre ez azonban nem vonatkozik.

A drogokkal kapcsolatos egészégnevelés fő üzenetei:

• A drogok csábítóak, de veszélyesek.

• Mondj nemet a drogokra! Helyetted senki más nem fog nemet mondani.

• A drogoknak kedvező hatásai rövid távon jelentkeznek – hosszabb távon az életvezetést alapvetően veszélyeztető hatások kerülnek előtérbe.

• Az illegalitás miatt nincs minőségbiztosítás – a beszerzett anyag pontos összetétele, hatóanyag-tartalma, szennyezettsége kiszámíthatatlan.

• A drogok többnyire drágák, és akadályozzák a munkavégzést, valamint az emberi kapcsolatok fejlődését, emiatt a használóknál gyakran anyagi és kapcsolati problémák is megjelennek a szervi károsodások mellett.

• A szerhasználattal való felhagyás alapja, hogy az illető vágyjon a szermentes életre. Ilyenkor van segítség.

Can do statements:

• A diák legyen tisztában azzal, hogy a tudatmódosító szerek ördögi kört jelentenek: minél többet használjuk őket, annál nehezebben tudjuk a kívánt állapotokat „spontán” megközelíteni. A hozzászokás után a szer elhagyása rendkívül nehéz.

• A diák képes legyen felidézni a fenti – VoltEgySzer koncepció szerinti – hat állapotból legalább hármat-négyet spontán. Gondolkozzanak el azon, hogy személyesen a számukra melyek azok, amelyek a leginkább kihívást jelentenek.

• A diákok képesek legyenek azonosítani azokat a természetes stratégiáikat, amelyek a kívánt állapotokba elsegítik őket.

Óravázlat

Az óra alapelvei:

• Az óra elején hangsúlyozni kell a titoktartási kötelezettségünket.

• Semmilyen illegális szerhasználat vonatkozásában nem mutathatunk toleranciát, „nem kacsintunk össze” a kismértékűnek tűnő szerhasználattal sem.

• A résztvevő diákok esetleges szerhasználatára vonatkozó információ szerzése esetén nem fogalmazunk meg ítéletet, a személyes sors negatív kilátásait nem hangsúlyozzuk.

• Amennyiben az oktató úgy ítéli meg, hogy valamelyik diák veszélyeztetettségére utaló információ birtokába került, akkor ezt a szakmai vezető felé jelzi. Az oktatónak más kötelezettsége ezzel kapcsolatban nincsen.

A foglalkozás menete

1. Aktivitás: Miért drogoznak az emberek?

Idő: 10-12 perc

Leírás: A diákok párban dolgozva megpróbálnak minél több indítékot felírni kártyákra arról, hogy az emberek miért drogoznak. Az általános megfogalmazások („mert jó”) önmagukban nem segítik az órát, érdemes pontosítani, hogy mi benne a jó. Miután ezt megtették, megkérjük őket, hogy a kártyákat tegyék ki a falra (bluetack stb). Jelezzük, hogy a hasonló tartalmú kártyákat egymás mellé tegyék, ezáltal kategóriák jönnek létre. Ha nagyon passzívak, akkor meg lehet csinálni azt is, hogy megnevezzük a saját hat kategóriánkat, és ezek alá rendezik be a saját maguk által írottakat – de ez nem olyan jó, mint ha eleve ők csoportosítanak.

VoltEgySzer.com kategóriái:

• lazítás

• izgalom keresése

• magány kezelése

• módosult tudatállapot

• eufória, örömérzet

• feszültségoldás

Nem cél, hogy pont a mi hat kategóriánkat rakják össze. De nekünk fejben meg kell, hogy legyen mind a hat, és ha valamelyikhez hasonló sem hangzik el, akkor érdemes rávezető kérdésekkel facilitálni. A létrejött kategóriáknak közösen nevet adunk – nem feltétlenül az általunk használt hat név fog kijönni.

Eszközök: kártyák, blu-tac

Munkaformák: pármunka, egész csoport

2. Aktivitás: Rövidfilm

Idő 5,5 perc + esetleg kérdések, rövid diskurzus, összesen 10 perc

A diákokkal közösen megtekintjük a youtube-n található Csak még egy kör című oktatófilmet. Közben azonosítjuk az első aktivitás során felmerült motivációs okokat, és kiegészítjük őket a háttéranyag alapján. Közben a közösen megfogalmazott kategóriák neveit nagyobb (esetleg más színű) kártyára az óratartók felírják.

3. Aktivitás: Hogyan érhetem el ugyanezt?

Idő: 22 perc

Leírás: Ez a tevékenység arra világít rá, hogy a drogozhoz hasonló érzést, mi minden adhat még.

A diákokat 6 kisebb csoportra osztjuk fel. (Vagy annyira, ahány kategóriát létrehoztunk az 1. aktivitás során.) Majd a kiscsoportok megkapnak 1-1 kategóriát, melyeket az első aktivitásban határoztuk meg. pl. „Lazítás” A feladatuk az, hogy fejből (vagy akár telefon, számítógép segítségével) keressenek olyan cselekvéseket, amellyel ugyanezt a hatást el lehet érni (pl. itt a megoldás lehet „Tóparti heverészés, vagy sorozatnézés”). Összesen 4-5 alternatívát kell összegyűjteniük kategóriánként, ezek is kártyára kerülnek, és kitesszük mellé. Miután ezt kisebb csoportokban megkutatták, a feladatuk az, hogy az osztályban körbejárva megosszák egymással az eredményeiket.

*FONTOS, hogy annyi csoport legyen az osztályban, ahány kategória van. Ugyanakkor az egyfős „csoport” nem feltétlenül szerencsés, ha nincsenek elegen, kaphat egy csoport két kategóriát is.

Eszközök: kártyák, blu-tack

Munkaformák: kis csoport, forgó pármunka

VoltEgySzer.com-ról letölthető ingyenes applikációt ajánljuk az óra során, vagy a végén.

Hivatkozott irodalom

[1] (Werch, C. E. and D. M. Owen (2002). "Iatrogenic effects of alcohol and drug prevention programs." Journal of Studies on Alcohol 63(5): 581-590.)

[2] Elekes, Zs., Arnold, P. & Bencsik, N. (Eds.), Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában. A 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei (pp. 28–35). Budapesti Corvinus Egyetem. http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf

Online anyagaink

Első online anyagunkban a drogok használatához vezető leggyakoribb motivációkkal ismerkedhetünk meg közelebbről:

Drog 1

Második anyagunkban folytatjuk az előző témát, és részletesebben kitérünk a szerhasználat kockázataira is:

Drog 2

A következő anyagban megismerkedünk a függőség fogalmával, a függőségből adódó nehézségekkel:

Drog 3

Végül a droghasználat törvényi szabályozásával, a törvénysértésből adódó problémákkal ismerkedhetünk meg közelebbről:

Drog 4

Irodalom:

[1] Werch, C. E. and D. M. Owen (2002). "Iatrogenic effects of alcohol and drug prevention programs." Journal of Studies on Alcohol 63(5): 581-590.

[2] www.voltegyszer.com

Hogy tetszett, amit olvastál?

Visszajelzést adok