● A serdülőkori mentális problémák gyakoriak. 

 ● A mentális problémák mintegy 50%-a serdülőkorban kezdődik. [2] 

 ● A mentális problémák hátterében az öröklött tényezők mellett viselkedéses mintázatoknak, környezeti hatásoknak is jelentős szerepe van. [3]. Ezért a mentális problémák részben megelőzhetőek. 

 ● Programunk többi témájához képest a mentális egészség kapcsán nehezebb azonosítani az elkerülendő és a támogatandó magatartás-mintázatokat. 

 ● Koncepciónk fókuszában egyéni és társas kompetenciák állnak. Egyéni kompetencia, hogy a nehéz érzelmi állapotok felismerésre kerüljenek, a segítségkérés lehetőségeivel a serdülő tisztában legyen. Társas kompetencia, hogy a társak megterhelő helyzete felismerhető legyen, támogató vagy neutrális attitűd kerüljön kialakításra. Mindemiatt a mentálhigiénés egészségnevelés leghangsúlyosabb célkitűzésének az érzelmi állapotok azonosítását, a pozitív és negatív érzelmi állapotok jelentőségének felismerését, az érzelmi egyensúly elérésének képességét tartjuk. 

 Érzelmeink központi szerepet játszanak az életünkben, hatással vannak gondolkodásunkra, döntéseinkre, cselekedeteinkre, testi működésünkre is. Az egészséges lelki élet jellemzője a pozitív és negatív érzelmek változatos és szabályozott működése. Kóros állapotnak azt nevezzük, ha valamelyik érzelem a realitástól függetlenül tartósan fennáll, míg más érzelmek gátoltak, nem jelennek meg, vagy nem az adott helyzetnek megfelelően jelennek meg 

Az érzelmek egymással összhangban álló változások komplex rendszere, melyek többnyire rövid lefolyásúak, hozzájárulnak a szervezet/személy adaptív alkalmazkodásához a változó élethelyzetekben. [4] Az emocionális élménnyel elválaszthatatlanul együtt járnak motoros, zsigeri és mimikai változások. A zsigeri válaszreakciók a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeri működés szabályozása szerint változnak. [5] 

 Érzelmeinknek alapvetően kommunikációs funkciója van, két ember nem csak a szavakkal, hanem az érzelmekkel is tud egymással kommunikálni. Az érzelmeken keresztüli kommunikáció ősibb, mint a verbális, a születés pillanatától fennáll, jelentős részben nem tudatos. Súlyos értelmi fogyatékkal élők is mutatnak érzelmeket – miközben beszédük, felfogó-képességük jelentősen gátolt. 

 Ekman modellje szerint [7] hat alapérzelem van, valamennyi érzelmi állapotunk ezek kombinációja. (A modell hasonlít a színelmélethez, mely szerint az alapszínekből valamennyi szín kikeverhető.) Az Ekman-szerinti alapérzelmek: félelem, undor, düh, öröm, meglepődés, bánat. Ezek kultúra-függetlenek, valamennyi antropológiai csoportban (sőt, emberszabású majmoknál is) megvannak. Más modellek több alapérzelmet vesznek figyelembe, a fentiek kiegészülnek például a játékkal, unalommal, fáradtsággal, figyelemmel. 

 Ekman szerint számos olyan érzelmünk is van, melyek úgy jönnek létre, hogy az alapérzelmek gondolatokkal, a helyzet értékelésével egészülnek ki. Ilyen komplexebb érzelem többek között a szeretet, a szorongás, a szégyen és a büszkeség. Előfordul, hogy egyszerre élünk át erős pozitív és negatív érzelmeket, pl. szülés során, vagy erős testedzés végzése közben. 

Valamennyi érzelmi állapotnak oka van (1. táblázat). Ezek az okok életünknek kisebb-nagyobb gyakorisággal a részét képezik, ezért maguk az érzelmi állapotok is mindenkinek az életében megjelennek.  

Tehát ha valaki nem érzi jól magát, annak számos oka lehet. A negatív érzelmek nem feltétlenül kórosak. A szomorúság, a félelem és a düh átélése során jellemzően rosszul érezzük magunkat, de ezek is érzelmek, melyeknek fontos szerepük van az emberek életében. A gyakorlatban mégis sokszor összetévesztjük a mindennapi negatív érzelmi állapotokat egyes mentális betegségekkel. Jellemző lehet, hogy a tartósan fennálló negatív érzelmek kapcsán betegnek gondoljuk magunkat, vagy embertársunkat. Így például – tévesen – depressziósnak vélhetjük azt, aki szomorú, és stesszesnek, szorongónak azt, aki tartósan dühös. A valóságban egy összetett folyamat mentén orvosi (vagy klinikai szakpszichológusi) feladat eldönteni, hogy ki depressziós vagy szorongó (2. táblázat). Ennek megítélése során fontos szempont az, hogy az átélt érzelem mennyire áll összefüggésben adott kontextussal és a valósággal.

  

 Az oktatásnak nem explicit része az, hogy a mentális betegségekről beszéljünk, de mivel kaphatunk kérdéseket a témában, ezért jó, ha összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat. A köznyelvben sokszor használjuk a pszichiátriai betegségek neveit hétköznapi dolgokra, ezért a témával foglakozó szakembereknek el kell tudni különíteni az egyes kifejezések vulgáris és professzionális használatát (3. táblázat).  

A gyakorlatban sokszor nem könnyű eldönteni, hogy valakinek a nehéz érzelmi állapotai segítséget igényelnek-e. Különösen így van ez a serdülőkorban, amelyre kifejezetten jellemző az érzelmek intenzív hullámzása. Az ilyen irányú részletes útmutatás jelentősen meghaladná könyvünk kereteit. 

 A segítségnek két szintjét különítjük el: laikus és professzionális segítség. A laikus szintű segítségnek óriási jelentősége van, a nehéz időszakot átélő embertársaink számára kulcsfontosságú a családtagok, tanárok, barátok jelenléte. Ezért mindenképpen érdemes megpróbálni segíteni, ha barátunk, rokonunk, ismerősünk nehéz érzelmi állapotban van. Néhány tanács arra nézve, hogy mi jelent neki segítséget és mi nem (4. táblázat). 

A segítség alapja az empátia. Az empátia [8] a beleérző képességet jelenti és nem azt, hogy átvesszük a másik érzését (például, hogy mi is szomorúak leszünk, ha a másik szomorú). Kialakul bennünk egy kép arról, hogy mi zajlik a másikban, képesek vagyunk a nézőpontváltásra és ennek következménye van a kommunikációnk alakulására. Van egy jó oktatófilm erről a youtube-n (angol nyelvű!): https://www.youtube.com/watch?v=HznVuCVQd10 

Jelen tananyag keretei között nem térünk ki arra, hogy milyen esetben hol van az a pont, amikor professzionális (orvosi, szakpszichológusi) segítség igénybevétele szükséges.

 Érzelmeink megértése, szabályozása egy egész életen át tartó tanulási, úgynevezett önismereti folyamat során fejlődik. Önismeretük hétköznapi és különleges helyzeteben egyaránt fejlődhet. 

 Hétköznapi helyzetek: beszélgetés magunkról vagy másokról, naplóírás, szex, gondolkozás az álmainkon, gondolkodás arról, hogy kik vagyunk egyáltalán és mik a céljaink. 

Különleges helyzetek: filmnézés, színház, edzés, relaxáció, meditáció, pszichológiai szolgáltatások igénybevétele. 

Megemlítjük a vallás jelentőségét az önismeretben. A legtöbb vallás intenzíven foglalkozik a vallást gyakorló személyek belső tulajdonságaival. A vallásgyakorlás elsősorban akkor támogatja az önismeret fejlődését, ha benne nincs túlsúlyban a tapasztaltak értékelése, tehát az, hogy mi bennünk a jó (helyes), és mi a rossz (helytelen), ehelyett önmagunk megfigyelése van előtérben. Általában is elmondhatjuk, hogy minél kevesebb előfeltevésünk van saját magunk megfigyelésekor, annál jobban nagyobb nyitottsággal fordulunk önmagunk felé.

 Minden oktatási környezetben adjuk meg, hogy az érintettek hova fordulhatnak segítségért. Például ha Balassagyarmaton van segítségre szükséged, akkor ide fordulhatsz: 

Dr. Kenessey Albert Kórház - Rendelőintézet. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 125-127.

 GYERMEK PSZICHIÁTRIAI GONDOZÁS H 8-16 505-000/185 

● A diákok ismerjék az érzelmek fogalmát. Gondolkodjanak el a negatív és pozitív érzelmek jelentőségén. Vegyenek részt egy olyan alkalmon, amikor befelé figyelnek, saját érzelmeiket próbálják olvasni. Legyenek tisztában azzal, hogy negatív érzelmeink és az érzelmek sokszínűsége normálisak. 

● Legyenek tisztában azzal, hogy a serdülőkorra jellemző az érzelmek viharos változása. 

● A diákok ismerjék fel az életükben meglévő pozitív erőforrásokat. 

● A diákok ismerjék fel, hogy ezen erőforrásokat hogyan tudják használni az egészség-megőrző életmód kialakítása, fenntartása során. 

● Legyenek tisztában azzal, hogy aki nem érzi jól magát, annak támogató, megértő mondatokkal tudunk a legtöbbet segíteni, legyenek képesek ilyeneket megfogalmazni. 

● Ismerjék a környezetükben elérhető pszichológiai/pszichiátriai segítségnyújtási formákat. Legyenek tisztában azzal, hogy ide kísérő nélkül is fordulhatnak. 

● Legyenek tisztában a mentális egészség fogalmával és a tudatosság jelentőségével. 

 A Balassagyarmati Egészségnevelő Program oktatási folyamata során az utolsó alkalmat szántuk a mentális egészséggel kapcsolatos egészségnevelésre. Ezért ennek az órának a céljai között szerepel az egész kurzus során elhangzottak összefoglalása is. Az alábbiak körülbelül 65-70 percet vesznek igénybe, a dupla óra utolsó 20-25 percét a lezárásra, búcsúzásra szánjuk. 

 

Ez az aktivitás egyfajta „bemelegítés”, a célja csupán annyi, hogy kezdjünk el érzésekről beszélni, mert ez nem feltétlenül egyszerű mindenki számára. 

Munkaforma: pármunka, majd kötetlen beszélgetés 

Kellékek: szituációk prezentációja: https://docs.google.com/presentation/d/1HyifOZ3QL33KQG2K4405uyqgBkxhSl9s/edit#slide=id.p2 7 szituációt vetítünk projektoron, és először párban, majd közösen megpróbáljuk azonosítani a szereplők érzéseit. Alakuljon ki egy beszélgetés, hogy szerintük ki mit érezhet, gondolhat az adott helyzetben. 

 CÉL: Meg tudjunk fogalmazni érzéseket. Jussunk el a 15 perc végére oda, hogy érzésekről beszélünk. 

Az előző aktivitásból veszünk 3 szituációt, és egy „totó” keretén belül gondolkoznak a diákok azon, hogy abban a helyzetben mi lehetne a legmegfelelőbb, leghatékonyabb mondat. Mindegyik szituációhoz 3 válaszlehetőség tartozik, ezek közül: 

● az egyik áldozathibáztatás 

● az egyik jószándékú, de ő akarja megmondani a főszereplő helyett, mi lenne a helyes cselekedet 

● és egy empatikus válasz, ami mindig kérdés és együttérzést sugall. 

CÉL: Egyértelmű legyen számukra, hogy ha valaki bajban van, akkor nem szidjuk le és nem kezdjük el hibáztatni. Az sem feltétlenül mindig megoldás, ha mi akarjuk helyette „megmondani a tutit”. Az a jó, ha hagyjuk, hogy ő jöjjön rá a saját megoldására, mi pedig mellette állunk és ebben támogatjuk. 

Munkaforma: pármunka, majd kötetlen beszélgetés 

Kellékek: Prezentáció 

A diákok írjanak le egy cetlire egy olyan helyzetet, amit ők nehéznek ítélnek meg, vagy szerintük nehéz/rossz érzéseket vált ki. Ezek lehetnek velük megtörtént, ismerőstől halott, filmben látott, vagy akár elképzelt helyzetek is. (Tehát nem kell személyes élmény, de vegyük komolyan a gyakorlatot.) Ezután mindenki kihúz egy cetlit a kalapól, felolvassa és a 2. Aktivitásban (totó) tisztázottak alapján közösen fogalmazzunk meg segítő mondatokat. 

Forma: kicsoportban 

Kellékek: kalap, cetlik 

A diákok körkérdés során fejezzék be a következő mondatot: „Engem az tesz boldoggá az életemben, hogy…" A társak kézfeltartással, vagy utánamondással csatlakozhatnak akkor, ha olyan szempont hangzik el, amely az ő életükre is igaz. Az egyik oktató írja a táblára az elhangzott erőforrásokat. Kockázati egészségmagatartás (pl. dohányzás, alkohol) nem írható fel. Ha ilyet fogalmaznak meg, azt rövid diskurzus keretében moderálni kell („biztos vagy abban, hogy ez valóban jó az életedben?”). Három erőforrás van, melynek megfogalmazását akkor is érdemes facilitálni, ha spontán esetleg nem kerülnének elő: család, közösség, testi egészség. Az összegyűjött erőforrások közül minden diák felír egyet egy karszalagra, ami számára a legfontosabb, és az rajta marad egész nap. (Tehát nem feltétlenül a saját maguk által megfogalmazott erőforrást, hanem a táblán összegyűjtöttek közül bármelyiket.) 

 Forma: egész csoporttal 

Kellékek: karszalag, filctoll 

 5. aktivitás: Egészségmegőrző életmód kialakítása, fenntartása 

Emlékeztetőül: A Balassagyarmati Egészségnevelő Programban a mentálhigiénés prevenciós óra az utolsó a sorozatban. 

 ● A diákok közösen összeszedik az egész egészségnevelő program során tárgyalt témákat (BLS, dohányzás, „energia”, azaz egészséges étrend és testmozgás, biztonságos szexualitás, infekciókontroll, illegális drogok, alkohol, családtervezés, mentális egészség, illetve a 2019-21-es évfolyam számára COVID) 

● 2-3 fős kiscsoportokat alkotnak, minden kiscsoport kap néhány (várhatóan 2 vagy 3) témát a fentiek közül. 

● Ezekben összeszedik, hogy mely egészségfenntartó életmód-mintázatok relevánsak az adott témában, és hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésükre mindehhez. A „magatartás” oszlopba illő válaszok forrása a közösen korábban átélt prevenciós óra fő üzenete. Az „erőforrás” oszlopba illeszkedő válaszokat korábban nem fogalmaztuk ilyen egyértelműen meg, hanem a jelen téma alapján maguk határozzák meg az ide illő szempontokat (5. táblázat). Példa: 

Kellékek: papír, toll 6. aktivitás: az iskola szerepe mindebben 

● Az előző aktivitásban alakult kiscsoportokban maradunk. Minden kiscsoport kiváltaszt egyet a témái közül. 

 ● Csinál egy nagyon rövid tervet arról, hogy az iskola, mint színtér hogyan tudná támogatni az adott téren a diákok kedvező irányú életmódváltását, ill. a pozitív egészségmagatartás fenntartását. A tervnek a realitás talaján kell mozognia, ez moderátori feladat. Ezek az ötletek valóban ki mennek az iskolák vezetősége felé. 

Kellékek: papír, toll 

 [1] Deighton, J., Lereya, S., Casey, P., Patalay, P., Humphrey, N., & Wolpert, M. (2019). Prevalence of mental health problems in schools: Poverty and other risk factors among 28 000 adolescents in England. British Journal of Psychiatry, 215(3), 565-567. doi:10.1192/bjp.2019.19 

[2] WHO. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/adolescent-mental-health 

[3] Komlósi (2001) családi hatás. Komlósi P. (2001). Családterápiás olvasókönyv. Animula Kiadó. Budapest. 

[4] Bányai É. (2013). Az affektív pszichológia tárgya, szemlélete és alapfogalmai. In: Affektív pszichológia (2013) (szerk. Bányai É., Varga K.). Medicina Kiadó, Budapest. 

[5] Bárdos Gy. (2013). Érzelmek és zsigerműködés. In: Affektív pszichológia (2013) (szerk. Bányai É., Varga K.). Medicina Kiadó, Budapest. 

[6] Tauszik Katalin: Az érzelmi élmény, In: Bányai É. & Varga K. (szerk.) (2013). Affektív pszichológia [7] Ekman, P. (1999). Basic emotions. In T. Dalgleish & M. J. Power (Eds.), Handbook of cognition and emotion (pp. 45–60) [8] Rogers, 1955 id. Buda, 2006. Buda B. (2006). Empátia. Urbis Kiadó, Budapest

 

Először a tinédzserkor általános jellemzőit, nehézségeit tekintsük át.

Foglalkozzunk külön a stressz és a szorongás kérdéseivel is, mert mindenféle nehézség stresszt és szorongást eredményez.

Nézzük meg a biztonságos internethasználat jellemzőit, mely minden serdülőt érint.

Végül tájékozódjunk, merre találunk segítséget, ha szükségünk van rá.