A születéskor várható átlagos élettartam 40 év alatt volt az ókori civilizációkban, a középkorban, az újkor hajnalán, egészen a közelmúltbeli 1800-as évek második feléig. Az elmúlt 100-150 évben a várható élettartam 40-ről 80 évre nőtt a világ legfejlettebb országaiban. Ebben a tudományos és technológiai fellendülés mellett óriási szerepe van annak is, hogy az ember elkezdte megismerni a fertőző betegségek természetét. 

Jól ismert, hogy a középkorban egy baktérium okozta járvány, a pestis több hullámban kipusztította Európa lakosságának harmadát-felét. A vírusok is hatalmas járványokat tudnak okozni: az első világháború végén (1918-1919) egy influenza vírus, a spanyolnátha a becslések szerint világszerte 500 millió embert fertőzött meg és legalább 50 millió ember belehalt [1] a betegségbe. 2019 végén egy új világjárvány, az új típusú koronavírus-pándémia is kezdetét vette. Az első másfél év alatt közel 220 millió ember SARS-CoV-2 fertőződését regisztrálták, azonban a valóságban ennél lényegesen magasabb volt a COVID-19 fertőzöttek száma. 

Bár a fejlett országokban ma már nem a fertőző betegségek jelentik a vezető megbetegedési és halálozási okokat pándémiás időszakon kívül, továbbra is nagyon intenzív védekezés szükséges a járványok ellen. 

A fertőző betegségeket leggyakrabban baktériumok, vírusok, gombák és egy-vagy többsejtű élősködők okozzák, ezeket összefoglaló néven kórokozóknak hívjuk. Egy fertőző betegség terjedéséhez három tényező egyidejű jelenléte szükséges (1. ábra): 

• Fertőző forrás (pl. ember, állat) 

• A terjedés lehetősége (pl. cseppfertőzés, szexuális út stb.) 

• Fogékony szervezet 

A fertőző forrás lehet emberi, állati vagy élettelen közeg, melyben a kórokozó természetes módon szaporodik, jelen van és amelyből kijutva valamilyen módon fogékony, egészséges egyedet fertőzhet meg. Ilyen lehet egy friss bárányhimlős beteg, vagy egy COVID-19 fertőzött tüneteinek kezdete előtt két nappal. De fertőző forrás lehet bizonyos betegségek esetén állat is, mint a patkány a pestis esetén. Élettelen közeg, mint fertőző forrásra példa a légkondícionálók vize, melyben a Legionárius betegséget okozó baktérium szaporodni képes. A terjedés módja lehet közvetlen, amikor például közlekedés során szennyeződött kezünkkel az influenza kórokozóját átvisszük a saját nyálkahártyánkra, vagy lehet közvetett, amikor egy közeg, tárgy közvetíti a kórokozót, mint például fürdővizekben is terjedni képes hányásos, hasmenéses megbetegedést okozó calicivírus. A fogékony szervezet alatt azt értjük, hogy a kórokozóval szemben egy adott szervezet nem képes hatékonyan védekezni. 

A fertőzések, járványok visszaszorításában szerepet játszanak: 

• A népegészségügyi intézkedések: kórokozók természetének jobb megismerésén keresztül lehetővé vált a fertőzések veszélyének csökkentése. Ide tartozik a higiéniai körülmények javítása (kézmosás, szennyvízelvezetés, szúnyogháló stb.) és a fertőző betegek elkülönítése (bizonyos esetben karantén) is. 

• Oltások: amiknek segítségével megbetegedés nélkül kialakul a védettség egy kórokozó okozta betegség ellen. 

• Antibiotikumok: Baktériumok elleni védekezés gyógyszerei. Léteznek már vírus- és gombafertőzés-ellenes gyógyszerek is. 

A külső környezettel közvetlenül érintkezésbe kerülő bőrfelszínek közül a kéz tekinthető a legszennyezettebbnek, esetenként a legfertőzőbbnek. Ezért a gyakori, alapos szappanos kézmosás a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb módja. Számos baktérium, vírus képes szennyezett kézzel terjedni, ilyen például az influenza, az orrfolyást, köhögést okozó felső-légúti vírusok, egyes hányást, hasmenést okozó baktériumok, kötőhártya gyulladás kórokozói, egyes májgyulladások, ételmérgezések baktériumai, kórházakban előforduló fertőzések okozói és természetesen a SARS-CoV-2 is. Néhány óra leforgása alatt akár 500-1000 baktérium is megtelepedhet a tenyerünkön és az ujjainkon, szennyezve azokat a felületeket is, amelyekhez hozzáérünk. Egyes baktériumok akár húsz percig, mások akár órákig, hetekig képesek életben maradni és fertőzni. A tiszta kéz segít számos betegség megelőzésében, akár életet is menthet. A baktériumok és vírusok terjedésének megakadályozásához a szappanos kézmosás a legjobb, legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer. 

A kézmosás 30%-kal csökkenti a hasmenések megbetegedéseket, és 20%-kal a felső-légúti megbetegedéseket (pl. nátha). A kézmosás jelentőségére először Semmelweis Ignác (1818-1865) magyar származású, bécsi szülészorvos mutatott rá 1847-ben. Ő jött rá először, hogy az orvosok és orvostanhallgatók keze a bonctermi gyakorlaton szennyeződik valamivel – ahogy ő nevezte: „rothadó szerves anyaggal” – és ha ezzel a szennyezett kézzel vizsgálják később a szülő nőket, az asszonyok a gyakran halálos kimenetelű gyermekágyi lázban betegszenek meg. Amikor bevezette a kötelező klórmeszes kézfertőtlenítést, a gyermekágyi láz gyakorisága drámaian lecsökkent, megmentve ezzel szülő anyák százainak életét. Ebben az időben egyébként még nem ismerték az egyes baktériumok megbetegítő képességét, Semmelweis sem tudta, hogy pontosan mi az, ami a betegséget okozza – de az összefüggést így is fel tudta ismerni. Emiatt Semmelweis az orvostörténelem legjelentősebb szereplői közé tartozik, az anyák megmentőjeként is szoktak rá hivatkozni. 

Milyen helyzetekben kell fokozottan figyelni, hogy a kezünk ne szennyeződjön kórokozókkal és ne adjunk tovább kórokozókat? 

 • étkezés vagy ételhez nyúlás előtt, ételkészítés előtt, alatt és után, főleg, ha nyers hússal dolgozunk 

• mellékhelység használat után 

• tüsszentés, köhögés, orrfújás után 

• ha az ember beteg vagy betegekkel való érintkezés után 

• hazaérkezés vagy az iskolába, a munkahelyre való megérkezés után (különösen a cseppfertőzéssel terjedő kórokozók, pl. influenza, COVID-19 esetében van jelentősége) 

• szennyezett felületek, illetve állatokkal vagy állatok ürülékével való érintkezést követően 

Nedvesítsük meg a kezünket, használjunk meleg vizet. Szappanozzuk be a kezünket. Ehhez megfelel a közönséges, nem antibakteriális szappan is. Dörzsöljük át a kezünket legalább 20 másodpercig. 

1. Dörzsöljük össze a tenyerünket. 

2. Dörzsöljük az egyik tenyerünkkel a másik kéz kézfejét úgy, hogy aközben az ujjakat összefonjuk. Váltott kézzel ismételjük meg. 

3. Dörzsöljük össze a két tenyeret úgy, hogy az ujjakat összefűzzük. 

4. Dörzsöljük az egyik kéz tenyerével a másik kéz ujjainak hátát úgy, hogy az ujjak horogszerűen összeakaszkodnak. Váltott kézzel ismételjük meg. 

5. Markoljuk meg az egyik hüvelykujjat és körkörös mozdulattal dörzsöljük, majd váltsunk kezet. 

6. Az egyik kéz ujjbegyeit dörzsöljük a másik kéz tenyeréhez körkörösen, majd váltsunk kezet. Öblítsük le a kezünket bő, folyó vízzel. 

A kézmosást követően kerüljük az agyonhasznált törülközőket. Ha nem áll rendelkezésre tiszta és száraz törülköző, részesítsük előnyben a papírtörlőt, vagy a falra szerelt kézszárítót. 

 

Számos fertőző megbetegedés után az ember védetté válik az adott betegség ellen. Ezt a folyamatot az immunrendszerünk végzi. Amikor a kórokozó először jut be a szervezetbe, néhány nap is eltelik, mire a megfelelő védekező reakció hatékonnyá válik ellene. A későbbiekben bizonyos immunsejtek, ún. memóriasejtek alakulnak ki, amelyek egy második fertőzés esetén a kórokozó elleni védekezést jelentősen fel tudják gyorsítani, és ennek bizonyos betegségek esetén életmentő jelentősége lehet. A védőoltások hatására anélkül jön létre immunmemória, hogy az embernek meg kéne betegednie. (Az oltásokról könyvünk 2.3 fejezetében is részletesen szólunk.) 

Többféle oltóanyag van. Egy részük ártalmatlanná tett baktériumot vagy vírust tartalmaz, más oltóanyagok csak egy részét tartalmazzák az adott kórokozónak. Újabban olyan vakcinák is vannak, amelyek a kórokozó egyik fontos fehérjéjét kódoló örökítőanyagát tartalmazzák, melynek beadását követően maga az emberi szervezet termeli meg az adott fehérjét, amit a saját immunrendszerünk idegenként ismer fel. Ennek hatására kisebb immunreakció jön létre, melyet a megfelelő memória kialakulása követ. Így az oltásban részesülő személy hosszú távon válik védetté az adott betegség ellen. 

Egyes kórokozók esetében szükség van arra, hogy felfrissítsük a szervezet immunmemóriáját, ezért emlékeztető oltást kell adni. Vannak olyan kórokozók, amik gyorsan változtatják a szerkezetüket, ezért minden évben új oltóanyagot kell készíteni ellenük: ilyen pl. az influenzaoltás. 

A védőoltásoknak van egy olyan különleges tulajdonsága is, hogy ha megfelelően magas arányban van beoltva egy közösség, akkor azt a néhány nem beoltott embert is megvédi, akiknek nem lehet oltást adni például a koruk miatt, vagy speciális betegségük miatt. Ezt a jelenséget nyájimmunitásnak hívjuk. A védőoltással tehát nem csak magunkat védjük meg egy betegség ellen, hanem megfelelően magas arányú átoltottság esetén másoknak is segíthetünk. 

A csecsemőkre leselkedő fertőző betegségek miatt a 19. században még minden 5. gyermek meghalt egy éves kora előtt. Mára ez a szám az ötvenedére csökkent. A fejlett társadalmakban a gyermekkori fertőző betegségek legnagyobb részét megelőzik a védőoltások segítségével. Magyarországon különösen kiterjedt és hatékony gyermekkori védőoltási stratégia van érvényben, a magyar gyermekek átoltottsága világviszonylatban is kiemelkedő. Sok olyan betegségből hazánkban nem tud járvány kialakulni, ami más európai országokban jelenleg komoly gondot okoz (pl. kanyaró, járványos gyermekbénulás, torokgyík). Az életkorhoz kötött, kötelező oltások 12 kórokozó okozta betegség ellen védenek (csecsemőkori tuberkulózis, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, Haemophilus B baktérium okozta gégefedőgyulladás és agyhártyagyulladás, járványos gyermekbénulás, Pneumococcus baktérium okozta fertőzések, kanyaró, mumpsz, rubeola, bárányhimlő, hepatitis B okozta fertőző májgyulladás). Az életkorhoz kötött védőoltások ingyenesek. 

A kötelező oltásokon kívül vannak még ajánlott oltások, amiket választhat a szülő, hogy gyermekét további betegségektől is megvédje. Ezek közül életkorhoz kötötten ingyenesen is elérhető a Humán papillomavírus okozta rákok, szemölcsök (méhnyakrák, nemi szervek rákja, szájgaratrák) elleni védőoltás. További ajánlott oltások az influenza, bárányhimlő, Rotavírus hasmenés, Meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni vakcinák. Felnőttkorban is vannak ajánlott védőoltások, például influenza, pneumococcus stb. ellen. A legtöbb nem kötelező védőoltás térítésköteles, de például a COVID-19 elleni oltás Magyarországon jelenleg ingyenes. 

Utazások esetén további oltásokkal védekezhetünk egzotikus kórokozók (pl. sárgaláz) ellen is. 

A baktériumokat mikroszkóp segítségével már a 18. században felismerték, de csak a 19. század második felében jöttek rá, hogy ezek a parányi élőlények betegséget, adott esetben életveszélyt, halált is okozhatnak. A baktérium-fertőzés megelőzésén (kézmosás, karantén, oltások) már ebben az időszakban is fáradoztak a szakemberek, de a kialakult betegség ellen még nem álltak rendelkezésre megfelelően hatékony gyógyszerek. Az első igazán hatékony baktérium-ellenes gyógyszert, úgynevezett antibiotikumot egy skót kutató, Fleming fedezte fel 1927-ben. Azóta számos új vegyület használatos antibiotikumként, jelenleg a kórokozó baktériumok többsége ellen elvileg van gyógyszer a világon. Az antibiotikumokkal emberéletek millióit mentjük meg évente, azonban túlzott használatuk is számos veszélyt hordoz magában, ezért az antibiotikumokat kizárólag orvosi utasítás alapján lehet szedni. 

A szervezet külvilággal érintkező része, tehát a bőrünk és a nyálkahártyáink (száj-, bélnyálkahártya, nemi szerveket fedő nyálkahártya) védik meg a szervezetet a külvilág behatásaitól. A bőrünkön és a nyálkahártyákon rengeteg baktérium él, amelyek jó szándékú és fontos baktériumok: megvédik a szervezetet attól, hogy ott kórokozó baktériumok megtelepedjenek és onnan bejussanak a szervezetbe. Ezeknek a baktériumoknak nem csak a fertőző betegségek elleni védelemben van szerepük, hanem a legújabb kutatások alapján számos más betegség megelőzésében is (elhízás, cukorbetegség, érszűkület, gyulladásos bélbetegség). Ezek a baktériumok alkotják a mikrobiomot, a normál flórát. 

A szervezetben ugyanannyi baktérium található, mint amennyi emberi sejt felépíti a testünket, ami hatalmas mennyiség. 

Az antibiotikumok nem tudnak különbséget tenni a kórokozó és a velünk szimbiózisban élő baktériumok között. Antibiotikus kezelés hatására sérülhet a bél normális baktérium-flórája, és más szervek védő funkciót ellátó baktériumai is megfogyatkozhatnak. 

A kórokozó baktériumok akkor pusztulnak el, ha megfelelő hatású antibiotikumot megfelelő adagban és megfelelő ideig alkalmazunk velük szemben. Ha nem ez történik, például túl kis adagban, vagy túl rövid ideig szedünk antibiotikumot, akkor a baktérium ellenállóvá válhat az adott gyógyszerrel szemben – ezt nevezzük rezisztenciának. Így később már akkor sem fog rá hatni az antibiotikum, ha legközelebb megfelelően próbálnánk alkalmazni azt. Ezeket az antibiotikummal szembeni védekező folyamatokat a baktériumok nagyon gyorsan képesek kifejleszteni, és egyszerre akár több antibiotikum csoporttal szemben is ki tudnak alakítani védekezési mechanizmusokat. Ilyenkor a baktériumokat multirezisztens kórokozóknak hívjuk. Ha egy ilyen baktérium okoz fertőzést, az orvosok nagyon nehezen vagy néha egyáltalán nem tudnak olyan antibiotikumot választani, amivel meg lehet gyógyítani a beteget. Ez nagyon veszélyes állapot, törekedni kell rá, hogy a jó antibiotikum használattal elkerüljük az ilyen baktériumok kialakulását. Az antibiotikum rezisztencia korunk egyik nagyon komoly problémája. 

A vírusok ellen nem hatnak az antibiotikumok, ezért a vírusbetegségek ellen adott antibiotikumok nem fognak segíteni a betegség legyőzésében, azonban elősegítik a rezisztens baktériumok kialakulását, mert hatásuk alatt kiválasztódhatnak olyan baktériumok, amik ellenállnak a gyógyszernek és emiatt egy későbbi betegségben kezelhetetlen fertőzést okoznak. Ez is megerősíti, hogy miért fontos az antibiotikumok helyes alkalmazása. 

Az állattartásban is alkalmaznak sajnos indokolatlanul antibiotikumokat világszerte, mert azok csökkentik az elhullást, képesek elősegíteni a hozamfokozást, azaz segítik az állatok növekedését, valamint fokozzák a hús-, tej- és tojástermelést a nagyobb súlygyarapodás következtében. Ipari állattartásban gyakori a betegségek megelőzésére adott antibiotikum. 

Azonban az ember- és állatgyógyászatban egyaránt használt antibiotikumok hatására a kórokozók gyorsan védekező mechanizmusokat alakítanak ki és rezisztenssé válnak a gyógyszerek ellen. Ha egy ilyen rezisztens kórokozó fertőz meg embert, nincs mivel meggyógyítani a beteget. Az ipari állattartásban használt antibiotikumok bemosódhatnak a talajba, vízbe tovább növelve a baktériumok rezisztenciájának kialakulását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kifejezetten ellenjavalja az állattartásban a hozamfokozás vagy betegségmegelőzés céljából adott rutinszerű antibiotikum-használatot. Az Európai Unió 2006-ban betiltotta a hozamfokozás céljából alkalmazott antibiotikumokat. Hazánkban is szigorúan ellenőrzik az élelmiszertermelő állatok takarmányozását, azonban az állattartásban felhasznált antibiotikumok mennyisége továbbra is nagyon magas, Magyarország a negyedik legnagyobb felhasználó, [3] mert a betegségek kezelésére és megelőzésére továbbra is nagy mennyiségben alkalmazzák őket. 

1. A diákok legyenek tisztában azzal, hogy szabad szemmel nem látható kórokozók súlyos betegséget okozhatnak, melyek egy része fertőző (emberről emberre terjed). 

2. A diákok ismerjék az oltások mellett (és ellen) szóló érveket. Legyenek képesek érvelni az oltások kapcsán. Könyvünk szerkesztésekor rendkívüli aktualitást ad a témának, hogy éppen folyamatban van a serdülő korosztály COVID-19 ellen történő oltása. 

3. A diákok legyenek képesek a hatlépéses kézmosásra.

1. Egy élőlény minél nagyobb, annál veszélyesebb! H 

2. Az elmúlt 100 évben a várható élettartam kétszeresére (negyvenről nyolcvan évre) nőtt Európában. I 

3. Az immunrendszerünk emlékszik azokra a kórokozókra, amikkel már találkozott – ezért legtöbbször másodszorra már nem okoznak ugyanakkora betegséget. I 

4. A kórokozók mindig emberről emberre terjednek. H 

5. Az oltások során egyes kórokozókat, vagy azok részeit juttatjuk be a szervezetünkbe. I 

6. Az oltást követően ugyanolyan betegség jön létre, mintha természetes környezetben találkoztunk volna az adott kórokozóval. H 

7. Vannak kötelező oltások Magyarországon, ezek ingyenesek. I 

8. Minden baktérium veszélyes. H 

9. Bőrünk, bélrendszerünk nem jól működne a velünk normálisan együtt élő baktériumok nélkül. I 

10. Az antibiotikumok az összes baktériumot elpusztítják. H 

11. A vírusokra nem hatnak az antibiotikumok. I 

 12. Legszennyezettebb testrészünk a kezünk. I 

13. A fertőző járványok megállítása szempontjából a legfontosabb mindennapi feladatunk a kézmosás. I +1) Kezet mosni mindenki megtanult három éves korában, ezért ezzel nem érdemes foglalkozni. H 

Pontozás: Minden jó válasz 1 pont. (Tehát maximum 14 lehet.) 

Csoportonként álljon rendelkezésre egy-két laminált “A fertőtlenítő kézmosás menete” című papír. Ezeket gyurmaragasztóvaltegyük ki olyan helyre, ahol akár esetleg kint is maradhat, óra végén felejtsük ott nyugodtan. Kérjük meg őket, hogy a papír alapján próbáljanak meg helyesen kezet mosni, nevessünk közösen azon, hogy ez nem is olyan könnyű, próbálja meg mindenki. 

A fertőtlenítő kézmosás menete további egy-két példányát az óra végén adjuk oda az együttműködő diákoknak, azzal a kérdéssel, hogy mit gondolnak, hova lenne érdemes kitenni még az iskolába – és helyes válasz esetén (azaz, hogy bármelyik csap (WC, ebédlő) közelébe), kérjük is meg őket, hogy tegyék is ki. (Megjegyzés: A COVID-19 pándémia kapcsán elterjedt, hogy a fertőtlenítő kézmosás menetét a legtöbb közintézmény mosdóiban kihelyezik, ezért ez az aktivitás egyes intézményekben kevésbé szolgál már újdonsággal.) 

Csoportonként legalább egy flakon kézfertőtlenítőt célszerű biztosítani, hogy ne függjön az oktatás a rendes csap hozzáférhetőségtől. El kell mondani, hogy a valóságban víz + folyékony szappant használunk. Először kérjünk meg egy önként jelentkezőt, hogy mosson kezet - úgy, ahogy amúgy szokott. Eközben a többiek szedjék össze, hogy mely helyzetekben mossunk kezet (lásd háttéranyag, a „WC használat után” is mindenképp hangozzék el, ne legyünk szemérmesek). Az önként jelentkező kézmosása után kérdezzük meg őket, hogy szerintük az ő kezén vajon hol maradt még baci. Ezt követően vegyük elő a „A fertőtlenítő kézmosás menete” című papírt, és mossunk kezet együtt rendesen. 

Pontozás: Ha mindenki szépen megcsinálja a kézmosást, egyenként 15 pontot kaphatnak. 

A tüsszentő pályát bármilyen szórófejes flakonnal lehet demonstrálni, mert körülbelül ugyanolyan messzire visz, mint ha tüsszentünk. Azt is demonstráljuk, hogy a száj elé tartott kéz mekkora részét tartja vissza a tüsszentésnek (nyilván a nagyobb részét igen, de a kisebb része is tele van kórokozóval) - viszont a kézen ott marad a felfogott szennyeződés, és ha nem úgy mosunk utána kezet, mint az előző aktivitásban, akkor tovább is adjuk. Mindehhez a legjobb színes folyadékot használni (pl. csapvízben oldott vízfesték). 

Ezt követően elindítjuk ezt a videót: https://youtu.be/pMSSu7QLAlw. (1:21) A hangot levesszük, és az oktatók narrálnak, körülbelül ekképpen: 

Ha van idő, röviden beszélhetünk arról, hogy milyen sokat köszönhetünk az oltásoknak (himlő, torokgyík stb). A diákok által ismert irodalmi példákat is megemlíthetjük, például a Kincskereső Kisködmön még a torokgyík elleni oltás bevezetése előtt játszódik. Mondjuk el, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság a töredékére csökkent, a gyerekek többsége felnőtt lesz. Elmondhatjuk, hogy Jókai Mórnak pl. négy bátyja halt meg kiskorában, mielőtt ő megszületett. 

[1] https://www.cdc.gov/flu/pandemic-resources/1918-pandemic-h1n1.html 

[2] WHO Dashboard (2021.09.05) https://covid19.who.int/

[3] Third joint inter‐agency report on integrated analysis of consumption of antimicrobial agents and occurrence of antimicrobial resistance in bacteria from humans and food‐producing animals in the EU/EEA https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/6712 

[4] https://www.antsz.hu/data/cms25647/Fertotlenito_kezmosas_20110223.pdf  

Első online anyagunk a mikróbák természetéről szól.

Ezt követeően ismételjük át a kézmosás lényegét!

A következő anyag fókuszában az oltások vannak.

Tanulmánozzok együtt az antibiotikumok használatára vonatkozó tudnivalókat is!

Végül érdemes elmélyedni a járványok megelőzésének tudnivalóiban is