„Meg kell tanítani a gyerekeknek azt, hogy önmagáért élvezzék a tanulást, ne csak azért, hogy jó jegyeket kapjanak. Azok a gyerekek, akik élvezik a kihívások legyőzését, felnőtt életükben is keresni fogják a kihívást jelentő helyzeteket. Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs egyértelmű megoldása, és ösztönöznek másokat arra, hogy nehéz problémákon dolgozzanak.” (Csíkszentmihályi Mihály) 

 Fiatalosság, lendület, elköteleződés, jövőtervezés, ifjúság-fókusz. Ezek a szavak jellemzik a Balassagyarmati Egészségnevelő Program továbbtanulásra, tudatos jövőtervezésre ösztönző részelemét, a Balassagyarmati Bekerüléstámogató, „Egyetemi Utad” Programot. A program célja, hogy a balassagyarmati 11. osztályos tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel és lehetőségeikkel; tudatosabb, jobban átgondolt döntéseket tudjanak hozni jövőjükkel és a további tanulmányaikkal kapcsolatban. A programcsokor elemei több fronton is előremeneteli lehetőséget nyújtanak a fiataloknak. Saját képességeikkel, motivációikkal és céljaikkal kapcsolatba kerülve meg tudnak birkózni a belső akadályaikkal. Az információs és tapasztalati tudás átadása pedig a külső akadályokat áthidalva segíti elő a felsőoktatáshoz való egyenlőbb hozzáférésüket, így átfogóan tudjuk támogatni őket a pályaválasztás rögös útján. 

 Egészségdeterminánsoknak nevezzük az egészségünk alakulását meghatározó tényezőket. Az életmód, a genetikai-biológiai adottságok, a környezeti hatások és az egészségügyi ellátórendszer minősége mellett a legfontosabb egészségdetermináns a szocioökonómiai (vagyis társadalmi és gazdasági) háttér, mely hat a többire tényezőre is: befolyásolja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az életmódot (az egészségmagatartást), illetve ezáltal a várható élettartamot is. Egy 2016-ban publikált utánkövetéses kutatásban 127 ország egyes szocioökonómiai indikátorait vizsgálták meg az egészségben leélt évek számának függvényében. Megnézték az átlagos pénzügyi bevételt, az oktatásban eltöltött átlagos évek számát, városi népesség arányát és az internet felhasználók számát; a vizsgálat során azt találták, hogy mindegyik indikátor pozitívan befolyásolja – tehát növeli – az egészségben eltöltött évek számát. [1] Egy másik tanulmányban azt láthatjuk, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező társadalmi réteg egészségesebb, illetve nagyobb hajlandóságot mutat az egészségtudatosság melletti elköteleződésre, ezáltal „előnnyel indul” az életben. Programunk során az egészséggel kapcsolatos tudás bővítése mellett szerettünk volna hangsúlyt fektetni más, az egészségmagatartást befolyásoló tényezőre is; célpontunkká így az iskolai oktatási keretekből és munkánk egyetemi hátteréből kifolyólag a szocioökonómiai háttér egyik pillére, a diákok iskolai végzettsége vált. 

 A tapasztalati tanulási ciklus az emberi tanulás egyik általános modellje. Az eredetileg Kolb által megfogalmazott, azóta többször módosított elképzelés szerint tapasztalataink újraértékelése alapján a korábbi stratégiáinkat megerősítjük vagy elvetjük, ezen keresztül fejlődnek megoldási mintázataink (1. ábra). Mindez oktatási helyzetekben jól modellezhető. A tapasztalati tanuláson alapuló oktatás szemléleti alapjai a következők: 

 - az oktató (facilitátor) aktív résztvevője a folyamatoknak 

 - a tudás az adott helyzetben a csoport egészének aktív közreműködésével adódik össze, bontakozik ki 

 - az oktató (facilitátor) nyitott arra, hogy ő maga is új tapasztalatokat szerezzen, tehát kockázatot vállal 

 - a középpontban a résztvevők valós, lehetőleg mindennapi problémái állnak értékelés, azaz a közösen megtapasztaltak kritikus reflexiója segít a továbbfejlődésben.

A munkánk során a TTC-t két szinten alkalmazzuk. Maguk a facilitátorok is ezen szemlélet mentén tervezik és vezetik az alkalmakat, értékelik tapasztalataikat, majd a következő alkalom tervezése során integrálják, alkalmazzák mindazt a tudást, amely a csoportra vonatkozóan már a rendelkezésükre áll. Eközben természetesen az oktatás során a résztvevők is TTC mentén dolgozzák fel azt a témát, amelynek fejlesztésére az adott oktatási helyzet létrejött. A fiatalok megtervezik a feladatok végrehajtását és az eredményt, jelen vannak és aktívan részt vesznek a megvalósításban, majd a feldolgozás során a tudatosítás és megértés érdekében a facilitátor segítségével értékelik a tapasztaltakat. A projekt minden program eleménél fontos a számunkra a diákok, illetve a velünk együtt dolgozó önkéntes facilitátorok visszajelzése. Így tudtuk biztosítani és megteremteni azt, hogy a program teljes mértékig a fiatalokra épüljön, az ő igényeikre, kérdéseikre, bizonytalanságaikra adjon választ. 

 A bekerülés-támogató programot úgy építettük fel, hogy a könnyebb kihívást jelentő feladatoktól, programoktól haladunk a nagyobb kihívás felé. A cél, hogy ezek fejlesszék a résztvevők készségeit, erősségeit. A Bekerüléstámogató Program kezdetekor facilitátoraink a tudatos tervezés érdekében egy kérdőív segítségével felmérték a fiatalok igényeit a pályaválasztás témájában, itt leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mit éreznek, gondolnak ezzel kapcsolatban a fiatalok, milyen kihívásokkal küzdenek attól a pillanattól kezdve, hogy elhangzik a bűvös kérdés: „Mi szeretnél lenni?” vagy „Kitaláltad már, hol szeretnél továbbtanulni?” A visszajelzések mentén elkezdtük felépíteni a program ívét, meghatározni a célokat rövid és hosszú távon. Ezen alapult a konkrét tréning tervezése. 

A kortársoktatáson alapuló munka jellegzetességeit a 2.14. fejezet foglalja össze. Itt most a Bekerüléstámogató Progamra specifikus jellegzetességeket mutatjuk be. A Bekerüléstámogató Programban a kortársoktatókat facilitátornak nevezzük, ezzel is hangsúlyozva, hogy úgy tekintünk a csoportra, mint amely eleve a birtokában van a készségek kibontakoztatásához szükséges tudásnak és kompetenciáknak. A képzés – és ezen belül az oktató – feladata ezen meglévő képességek kibontakozásának támogatása. A facilitátorok a Balassagyarmati Egészségnevelő Program kortársoktatói közül kerülnek ki. Valamennyien a Semmelweis Egyetem hallgatói, jellemzően az első néhány évfolyamra járnak. Emiatt viszonylag friss személyes tapasztalataikkal tudják segíteni a diákokat az életüket meghatározó, továbbtanulással kapcsolatos döntéseikben. 

 A facilitátorok képzése programunkban két részes: a Balassagyarmati Egészségnevelő Program oktató önkénteseivel együtt veszünk részt az egész napos élménypedagógiai módszertani felkészítőn. Ezt követi egy Bekerüléstámogatás-specifikus „BEKKER”- képzés, melynek fő célja, hogy önkénteseink a facilitátori szerep sajátosságait elsajátítsák. Ez a kortársoktatói szemlélettel megegyező módszer, de kicsit más szinten: a facilitátor fő szerepe nem az információátadás, inkább a csoport kollektív tudására épít, azt próbálja előhívni. 

 A facilitátor célja, hogy a csoportfolyamatokat átlátva és az egyéni visszajelzésekre figyelve kihívás elé állítsák a fiatalokat, akik az élményeket feldolgozva tovább vigyék és beépítsék életükbe is a megszerzett tapasztalatokat. Nagyon izgalmas dolog facilitátornak lenni, egy teljesen új oldaláról megismerni azt, hogy hogyan lehet egy csoportot „vezetni” úgy, hogy nem én „mondom meg a tutit”, hanem a csoport a résztvevő tapasztalásai adják a tudás forrását. 

Facilitátorként segítünk az egyénnek és a csoportnak fejlődni, tanulni a helyzetekből, irányítjuk a tanulási folyamatokat. 

 A felsőoktatásba történő bekerülést támogató program felépítését az alábbi ábra foglalja össze (2. ábra). 

 A program egy tréningnappal indul, ahol a fő cél az erősségek, a közös érdeklődési területek megtalálása. A nap folyamán segítjük a motiváció és a céltudatosság irányába való elmozdulást úgy, hogy külső és belső lehetőségeivel hozzuk kapcsolatba a fiatalt. Nem a külső akadályokon és a személyes gyengeségeken van a hangsúly tehát, hanem az erőforrásokon. Önismeret-fejlesztő gyakorlatok segítségével a fiatalok egymás és maguk elé is tükröt állíthatnak, közelebb kerülve saját magukhoz. Hisszük, hogy sokakban ott vannak a – sokszor még maguk előtt is rejtett – képességek; reményeink szerint ezeket ismerhetik fel a nap folyamán. A napon való részvétel kötelező, mely során sor kerül teljes osztályt érintő közös, és facilitátorok által vezetett kiscsoportos, ezáltal személyesebb hangvételű beszélgetésekre is. 

 A három részből álló tréningnap első blokkjában egymás megismerésén van a hangsúly. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok ne csak a szokott szemüvegen át lássák egymást és az osztályközösséget; ismerjék fel egymásban a segítséget, támogatást és védőhálót, meglássák a csoportban rejlő erősségeket. Már az első tréningnapokon is több olyan visszajelzést kaptunk, hogy a diákok sok új dolgot ismertek meg egymásról, melyek a hétköznapokban nem kerülnek elő. Pár gondolat a gyerekek szájából arról, hogy mit tanultak másokról az alkalom során: „mindenkiben van valami különleges és értékes”, „elfogadnak, ha én is így állok hozzájuk”, „ők is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint én, és hasznos ezeket megbeszélni”. 

 A második blokk során a fiataloknak lehetősége nyílik felismerni saját erősségeiket és kihívásaikat, szükség esetén a csoporttársak és a facilitátor visszajelzéseinek segítségével. Majd szembesülhetnek saját, az iskolában, a tizenegyedik évfolyamban felmerülő félelmeikkel is. A harmadik blokkban a fiatalok időt kapnak három hipotetikus kérdés megválaszolására és feldolgozására, amelynek a célja a jövőkép építése. 

A kérdések a következők: 

 1. Ha semmi akadály nem lenne az életedben, szerinted mivel foglalkoznál? 

 2. Ha a tehetségedet néznénk, szerinted mivel foglalkoznál? 

 3. Ha a tanulmányi eredményeidet néznénk, szerinted mivel foglalkoznál? 

 Talán még felnőtt fejjel sem könnyű válaszolni ezekre a kérdésekre, mégis fontos rajtuk elgondolkozni. A fiatalok – ezt visszajelzéseik is megerősítik – szembesülnek vágyaikkal és elképzeléseikkel; a facilitátorok és csoportjuk segítségével felismerhetik, mi mindenre képesek, ha küzdenek érte. „Azt tanultam magamról, hogy bármire képes vagyok, ha kitartok és hiszek benne…” Végezetül rákérdezünk arra, hogy ki hogyan érezte magát a nap folyamán, mit visz el ebből a napból; illetve a diákok egy Szuperhős igazolvánnyal távoznak a tréningnapról, melyre ráírhatják felismert erősségeiket, „szuperképességeiket”.   

 A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara és Egészségtudományi Kara által közösen szervezett budapesti program során az egyetem több fontos szereplője, illetve kara is bemutatásra került, így szélesítve célcsoportunk diákjainak látóterét, ismereteit a felsőoktatás útvesztőiben. Az érdeklődő diákok az iskolai kapcsolattartójukon keresztül jelentkezhettek. Közös busszal jöttek Budapestre, és egy napot töltöttek velünk az Egyetemen. Az első, ismerkedős körök után egy World Café módszertanú beszélgetés-sorozaton vehettek részt. A World Café egy olyan módszer, ami tartalmas párbeszédeket tesz lehetővé, akár nagy, akár kis csoportokban, vendégszerető légkörben. Alkalmas tudatosításra, információ-megosztásra, visszajelzések gyűjtésére, mélyebbre fúrásra egy adott téma kapcsán. A módszer titka a jól megfogalmazott kérdések, a keretek, szabályok tartása. Az informális, kellemes környezet, a kiscsoportos beszélgetés megoldja a legvisszahúzódóbb emberek nyelvét is. Az eredmények összefoglalása, az „Aratás”, valamint annak vizuális megjelenítése fontos, nemcsak a csoport, hanem az egyén szempontjából is. Segít fókuszálni a következő lépésekre. A beszélgetések során névtelenül, titulus nélkül ültek a fiatalok közt az asztalgazdák (a beszélgetések moderátorai), csak a programrész legvégén fedték fel egyetemen betöltött szerepüket: mint például oktató, rektorhelyettes, épületigazgató, dolgozó orvos és más egészségügyi szereplő. Ezáltal igyekeztünk az informális, kötetlen beszélgetést megalapozni, kérdésekre bíztatni a fiatalokat, illetve kisebbíteni a szakadékot generációk és társadalmi szereplők között. A délelőtt további részében bemutatásra került a Semmelweis Egyetemen tett látogatás után induló, alább részletesen ismertetett Érettségi felkészítő program, melyben a lebonyolításért felelős intézmény, az Avicenna International College igazgatója biztatta a diákokat jövőjük aktívabb tervezésére és az ehhez szükséges lépésekre. A délután során a fiatalok látogatást tettek a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karára (ETK), ahol több szakterület és szakma is bemutatásra került, illetve a diákok részt vehettek egy betegágy melletti szimulációs programban, ahol a betegápolás alapjait ismerhették meg. Az élménydús nap után közösen tértek haza Balassagyarmatra. A programról a visszajelzések alapján nagyszerű élményekkel távoztak a fiatalok. Habár a mi lehetőségeink csak a Semmelweis Egyetem bemutatására korlátozódtak, úgy gondoljuk, hogy fontos lenne más főiskolákat, illetve egyetemeket bemutatni a diákoknak, mert érdeklődési körük nagyon szerteágazó. 

 A tizenegyedik évfolyam második, és tizenkettedik évfolyam első felében szeretnénk lehetőséget nyújtani a tanulmányi akadályok leküzdésére is. Az egyetemünkkel többirányú partneri együttműködésben lévő Avicenna International College olyan biológia, kémia, fizika és angol nyelvi felkészítőt tart, melyek a közép vagy emelt szintű érettségire és a hosszabb távú tanulmányokra is megfelelő kompetenciákkal vértezik fel a fiatalokat. A kurzus a járványhelyzetre tekintettel online valósult meg, és összesen 8 szombati tanítási napot vett igénybe. A fiatalok kapcsolattartóinkon keresztül jelentkezhettek a kurzusokra. A tapasztalatok alapján nagyon fontos pillérnek tartjuk az érettségire való kiegészítő oktatást, mert azt látjuk, hogy diákjainknak sokszor tanulmányi hiányosságaik álltak útjukba. Habár programunk keretei nem tették lehetővé, javasoljuk ennél részletesebb és komplexebb felkészítő szervezését/tartását is, amennyiben van rá lehetőség, hiszen a motiváció önmagában nem elég, szükség van a konkrét tárgyi tudásra is. 

 A motivációs és tárgyi képzéseken, illetve a felsőoktatás világán túl fontos eleme volt programunknak a munka világába való betekintés is. Eme workshopok szintén az online térben valósultak meg. A fiataloknak nem volt kötelező a részvétel, az érdeklődők online jelentkezhettek az alkalmakra, ezáltal is serkentve őket az önállóságra, saját sorsuk irányítására. A Karrierpiramis 1. című tréning középpontjában a modern szemléletű és kreatív módszertannal, formákkal dolgozó pályaorientáció áll. Az önismeret / önmegismerés a karrierpiramis alapját képezi, erre tud építkezni a munkaerőpiac és képzési piac ismerete és a kompetenciák fejlesztése. Az önismeret a „diagnosztizálás” folyamatával kezdődik, amelynek során a fiatalok megismerkednek a DISC viselkedési és kommunikációs modellel. A személyiségtípus meghatározása és jellemzése segíthet abban, hogy a fiatalok az erősségeikre építő karriertervezés útjára lépjenek. A Motivációs Térkép megismerésével tisztázhatják saját motivátoraikat, valamint egy összetett képet kaphatnak a motiváció fontosságáról. 

Karrierpiramis 2-3. alkalmak során az online tanulás világát is körbe jártuk, az alábbi kérdések mentén: 

 - Mi az ami kellemes csalódást okozott az online tanulással kapcsolatban? 

 - Melyek voltak a legnagyobb kihívások? 

- Mi az, amit legjobban élveztek az online oktatásban? 

 Mindezeken felül az alábbi témákban mélyedtünk el: 

 - „Top skillek”, azaz legkeresettebb tulajdonságok a munkaerőpiacon 

 - Embertípusok, hozzájuk illő munkák (vezető típus inkább, vagy alkalmazott?) szituációs játék 

 - Önéletrajz írása 

 - Motivációs levél 

 - Konkrét szakmák 

 Az Ifjúsági Konferencia célja, hogy a fiatalok motivációja és tudatossága tovább épüljön a jövőtervezésben, illetve, hogy további gyakorlati tapasztalatot és tudást szerezzenek a továbbtanulással és felsőoktatással kapcsolatban. A konferenciát egy naposra terveztük Budapestre. A meghívottak a 11-12. évfolyamos diákok voltak, előadóknak pedig a Semmelweis Egyetem jeles képviselőit, illetve olyan szakembereket kértünk fel, akikkel együtt működve a pályaválasztás témájában tovább mélyíthettük a fiatalok tudását. Tudatosan céloztuk azon fiatalokat, akik az előző Bekerülés támogató programokon való részvétel által tudatosságot nyerve Egyetemünkre szeretnének felvételizni. A programra online felületen, illetve az iskolai kapcsolattartókon keresztül jelentkezhettek a diákok, és közösen jöttek fel Balassagyarmatról egy budapesti konferencia helyszínre. A helyszín választásában fontos szempont volt, hogy rendelkezésünkre álljon nagy tér, hogy minél kötetlenebb, informálisabb, szabadabb közeget tudjunk teremteni. A megérkezés és jégtörő játékok után belevágtunk a komolyabb beszélgetésekbe. A délelőtt folyamán négy műhelyen volt lehetőségük részt venni a diákoknak. 6-8 fős csoportokban forogtak a fiatalok egy egyes helyszínek/témák között, egy-egy facilitátor kíséretével, aki a témagazdákat segítette a beszélgetés során, a köztes időben biztosította a feldolgozást, illetve a felmerülő kérdésekre is választ nyújtott. 

 Motivációs műhely:A hangsúly az elcsendesedésen, fókuszált elmélyülésen volt. Első körben a fiatalok absztrakt képek alapján írhatták le jelenlegi állapotukat a továbbtanulással kapcsolatban. A műhely második részében pedig különböző hangulatú zenék segítségével vezetetten elmélkedtek az alábbi kérdésekről: „Hol szeretnél dolgozni, képzeld el! Hogy néz ki egy napod, milyen a napi rutinod?” Ezeket a gondolatokat papírra is vethették, majd közösen megbeszélték a tapasztalatokat. 

 Egyetemi élet: Középiskolás diákként sokszor ijesztően távolinak és idegennek tűnhet a felsőoktatás világa. A felkért előadók maguk is egyetemisták, mellette programunk munkatársai is voltak, így személyes tapasztalataikat osztották meg a fiatalokkal, ezáltal csökkentve az ismeretlentől való aggódást, szorongást. Meséltek lakhatási lehetőségekről, tanulás melletti munkavállalásról és ezek lehetőségeiről, illetve egyéb pénzforrásokról, mint diákhitel és ösztöndíjak. Kitértek az egyetem melletti szociális életre is, így a különböző hallgatói szervezetekre, társaságokra, önkéntes lehetőségekre, illetve a külföldi tanulási lehetőségekről is szó esett. 

 Banki ügyek, a bank világa:A továbbtanulás sokszor anyagi kihívásokat is rejt, emellett pénzügyi függetlenedéssel jár a szülői, családi kasszától, így a fiataloknak maguknak kell intézniük ezeket a dolgokat. Ebben próbált segíteni meghívott, pénzügyi szakértő előadónk. A beszélgetés során felmerültek az olyan alap ügyek is, mint bankszámlanyitás, bankkártya igénylés, mely elengedhetetlen a mai világban. Emellett szó esett a különböző bevételi forrásokról, mint részidős munkavállalás, hitelfelvétel vagy ösztöndíj lehetőségek.

 Balassagyarmat és Salgótarján lehetőségei: Nagyon fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni a program során, hogy nem minden lehetőség Budapestre centralizált, sőt, kiváló lehetőségek rejlenek Nógrád megyében, az otthonuk környékén is, épp ezért meghívtunk egy ebből a régióból származó előadót is, aki jó példával járhat a fiatalok előtt. A műhely során szó esett a főbb, a megyében is elérhető tanulási lehetőségekről, illetve számos munkalehetőségről is. A délelőtti műhely-sorozat után kis kötetlen program, illetve ebéd következett, ahol a fiataloknak lehetősége nyílt személyesen is kérdezni az előadóktól, illetve megosztani egymással tapasztalataikat. 

A délután folyamán az Egyetem látogatás program során már megismert Word Café módszerrel dolgoztunk tovább. Az asztalgazdák egyrészt a már délelőtt is jelen levő előadók voltak, kiegészítve további szereplőkkel egyetemünkről, illetve más területen tanuló/már dolgozó személyekkel, akik mind önkéntesen vállalták a részvételt, a fiatalokkal való beszélgetést, tapasztalatmegosztást. 

Az alábbi témák között válogathattak, foroghattak a fiatalok: 

 Az asztalnál egy gondolatkísérletre hívta előadónk a fiatalokat: hogyan lehetne külön egyetemi rétegre specializálni különböző kereseti lehetőségeket, bevételi forrásokat. A beszélgetés során konkrét részmunkaidős állásokról esett szó, ami beleférhet a tanulmányok mellett is. 

 Sokszor nehéz nyitni mások felé, de egyetemi meghívott előadóink a beszélgetés során rávilágítottak arra, milyen fontos, hogy ne egyedül kelljen szembenézni minden kihívással, hogy merjünk segítséget kérni. - Tények és tévhitek a pénzügyekről Bankkártyát a kézbe! A délelőtti műhelyt egészítette ki az alábbi téma, további, a témában felmerülő kérdéseknek teret engedve, többek között, hogy hogyan használjuk takarékosan pénzünket, vagy hogy hogyan érdemes regisztrálni költéseinket. 

 Szintén a délelőtti műhely kiegészítéseként szántuk ezt a nagyon fontos témát. A fókusz továbbra is Balassagyarmaton és környékén volt, a fiatalokkal együtt ötletelt az asztalgazda is, milyen lehetőségek vannak a régióban. 

 Továbbtanulás, munka, szociális élet és család sokszögében néha elveszettnek érezhetjük magunkat. Fiatal, saját tapasztalatból merítkező kollégáink ebben adtak támpontokat a diákoknak. A hangsúly az időbeosztás fontosságán volt, melyre konkrét gyakorlati módszereket (pl. táblázat, online naptár, stb.) is mutattak a fiataloknak. 

 - Hogyan tudnak jól támogatni szüleid/iskolád a jövőtervezésben? 

A cél az volt, hogy olyan üzenet kerekedjen ki a beszélgetésből, ami tanulságos lehet fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. A konklúzió az lett, hogy több konkrét információt várnának környezetüktől a diákok, emellett azt is felismerték, hogy első körben egyéni felelősségük a saját jövőjükért tenni, utánajárni a dolgoknak, nem várhatnak másokra ebben. A végén a fiatalok visszatértek eredeti csoportjaikba, ahol a facilitátorok segítségével megbeszélhették, hogy milyen témák merültek fel, miről volt jó hallani, mi okozott esetleg kihívást, illetve mit visznek haza magukkal. A főbb üzeneteket a csapatok papírra is vetették, melyet a többiek előtt bemutattak, így további megosztásra volt lehetőség. A délután végén a búcsú után a diákok hazatértek Balassagyarmatra. 

 A programcsokor elemei több fronton is előmeneteli lehetőséget nyújtanak a fiataloknak. Saját képességeikkel, motivációikkal és céljaikkal kapcsolatba kerülve belső akadályaikkal tudnak megbirkózni. Az információs és tapasztalati tudás átadása pedig a külső akadályokat áthidalva a felsőoktatáshoz való egyenlőbb hozzáférésüket segíti, így átfogóan tudjuk támogatni őket a pályaválasztás rögös útján.