A dohányfogyasztásnak számos módja van: a leggyakrabban a nikotin tartalmú dohánylevelek égetésekor keletkező dohányfüstöt lélegzik be (pl. cigaretta, pipa, szivar), de más formák is léteznek (pl. tubák). Magyarországon jelenleg a rendszeresen dohányzók körében a gyári és a kézzel sodort cigarettafogyasztás a legelterjedtebb így a tananyagban dohányzás alatt ezek fogyasztását értjük. 

A dohányzásért súlyos árat fizetnek a fogyasztók és a társadalom is. Egyrészt közvetlenül, mivel különböző betegségeket okoz, melyek idő előtti halálozáshoz vezethetnek mind a dohányzók, mind az őket körülvevők körében (maga a nikotin is mérgező hatású, ráadásul a dohánytermékek és a dohányfüst számos más, kifejezetten káros anyagot is tartalmaznak). Másrészt közvetetten, mivel a dohányzás miatt kialakult betegségek ellátása megterheli az egészségügy kapacitásait, illetve a munkaképes korú dohányzók körében betegség, illetve korai halálozás esetén termelés-veszteség is jelentkezik. Végül, a dohányzás gyakran okozója véletlen tűzeseteknek is. 

A dohányzók nagy része serdülő vagy fiatal felnőtt korban szokik rá a cigarettára, ugyanakkor a súlyos káros következmények jellemzően évekig, évtizedekig tartó használat után jelentkeznek. Ezért kihívás a serdülőkorúak körében az egészségtudatos szemlélet, azaz az absztinencia kialakítása. 

Serdülők esetén fontos még beszélni az elektromos cigarettáról (e-cigaretta: olyan elektronikus termék, amely szopókán keresztül töltőfolyadék hevítése mellett nikotin tartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé) és a hevített dohánytermékekről (olyan elektronikus termék, amelyben szárított dohány hevítése/hevített párával történő átgőzölése mentén nikotinos levegőkeverék keletkezik) is ezek növekvő népszerűsége miatt. Ezen termékek esetén sok esetben még ismeretlenek az egészségre gyakorolt, hosszútávú hatások. Ugyanakkor feltételezhető, hogy ezek használata is nikotinfüggőséget alakít ki, ami átvezethet más, ismerten káros termékek használatára. Mindezek miatt ezen termékek esetén is az absztinenciát tekintjük egészségtudatos hozzáállásnak serdülők körében. 

Először nézzünk meg néhány adatot a dohányzással kapcsolatban (2021 tavaszán elérhető adatok alapján): 

A világon: 

• 1,3 milliárd ember dohányzik [1] 

• Évente mintegy 8 millió ember hal meg a dohányzás miatt – tehát naponta 22 000, óránként 915, percenként 15, minden negyedik másodpercben egy ember [1] 

     - közülük minden hetedik passzív dohányos 

 Magyarországon: 

• A 15 évnél idősebb lakosság körében minden negyedik ember naponta dohányzik. Az elmúlt tíz évben a férfiak körében a dohányzók aránya csökkent, a nők esetében nem változott [2] 

• A dohányzás hazánkban is messze a legfontosabb megelőzhető halálok. Minden ötödik halálozás a dohányzással hozható összefüggésbe [3, 4] 

• A 7-9. osztályosok közel egyharmada már kipróbált valamilyen dohányterméket élete során és ebben az elmúlt évek során csökkenő tendencia mutatkozik. Az e-cigarettát kipróbálók aránya jelenleg ugyanennyi, viszont ez esetben növekedés tapasztalható [5] 

• Míg a 7. osztályos serdülőknek csak 2,5%-a, a 9. osztályosoknak már 15%-a és a 11. osztályosok 23%-a dohányzik naponta, jelentős nemi különbségek nem mutatkoznak [6] 

 • A dohányzók 80%-a 18 éves kora előtt kezdi el a dohányzást és a dohányzó 7-9. osztályosok 41%-a már megpróbált leszokni [5] 

A cigaretta a dohánynövény szárított, aprított leveleiből készül, papírba csomagolják és a végébe füstszűrőt helyeznek. Az ezt elégetve keletkező füst kb. 7000 különböző vegyületet tartalmaz (1. ábra), amiből 70 igazoltan rákkeltő. [7] A káros összetevők két legfontosabb csoportja a függőségért felelős és a rákkeltő anyagok. 

 • Az függőség kialakulásáért elsősorban a nikotin a felelős. Ez az anyag természetesen is jelen van szervezetünkben: idegrendszerünkben szerteágazó szerepe van, mely érinti a mozgatórendszert, a hormonális és a zsigeri működést is. [7] Ebbe „szól bele” a kívülről bevitt nikotin, rövid távon akár kellemes hatásokat, hosszú távon azonban függőséget és sajnos sokszoros szervi károsodásokat okozva. A nikotin szervkárosító hatásának két módját különböztetjük meg: közvetlen mód, például a nikotin szerepe igazolt a daganatok áttétképző hatásának a fokozásában; és közvetett mód, például a nikotinból a cigarettagyártás során rákkeltő anyagok képződhetnek, illetve a függőség kialakításán keresztül hosszútávú dohánytermékfogyasztást eredményez. A nikotin ugyanúgy jelen van az elektromos cigaretták és a hevített dohánytermékek párájában/füstjében, ezek ugyanolyan mennyiségek bevitelére alkalmasak, mint a cigaretta.

• A cigarettafüst másik, legveszélyesebb összetevői a rákkeltő anyagok (pl. a kátrány, benzol, formaldehid, nehézfémek), melyek bizonyítottan nagyon jelentősen megnövelik a daganatképződés esélyét hosszú távon. Ezek közül kiemelkedik a kátrány jelentősége: a kátrány a dohánylevél égésekor keletkező forró olaj, amely a füsttel a tüdőbe és a légutakba jut, ott lerakódik és nagyon jelentősen károsítja az ezeket borító hámsejteket. Kátrány nem, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben keletkezik az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek használatakor. 

Mindezek mellett még további több ezer, bizonyítottan káros anyag kerül a dohányzók szervezetébe. Központi jelentősége van például az égés során felszabaduló szénmonoxidnak (ami gátolja a vörösvértestek oxigénszállító képességét), szabad gyököknek (bizonyos enzimeket gátolhatnak) és magának a hőnek (irritálja a légutakat) – hiszen a dohányzók többsége forró füstöt lélegez be a fogyasztás során. Az elektronikus eszközök sokféle új összetevőt tartalmaznak, melyek hosszútávú hatása még nem ismert minden esetben. Így ezek fogyasztása jelenleg olyan, mint a zsákbamacska, nem tudhatjuk, hogy hogyan reagál rá a tüdőnk, illetve szervezetünk. 

A fentiekből is látszik, hogy a dohányzás összetett hatással van a szervezetünkre, számos szerv és szervrendszer működését súlyos mértékben károsítja. A dohánytermékeken feltüntetett figyelmeztetések egytől egyig igazak, a dohányzás nagyon súlyos méreg. Minden második dohányzó valamely dohányzással összefüggő okból hal meg. [9] Emiatt egészségnevelési szempontból a teljes absztinencia, tehát a dohányzás teljes mellőzése a célkitűzés valamennyi korosztályban. Nincs olyan, alacsony szintje vagy olyan formája a dohányzásnak, amely kockázatmentes lenne. [7] 

Rövidtávú hatások (napok, hónapok): A függőség kialakulásában fontosnak tartott jellegzetesség a kétfázisú hatás: nagyon rövid távon a nikotin fokozza az éberséget, izgalmat, akár eufóriát okoz – ellenben néhány perccel később már nyugodt, relaxált állapotot idézhet elő. Serdülőkorban az agy kifejezetten érzékeny a nikotinra, a függőség ilyenkor könnyebben kialakul [6] ezért van nagyon nagy szerepe a megelőzésnek ebben a korcsoportban. A füst beszívásakor a légutak irritációja, károsodása is megtörténik, ami köhögéshez vezet, illetve a légúti betegségek iránti nagyobb fogékonyságot eredményez (tehát gyakrabban lesznek náthásak, torokfájósak a dohányzók). Ezeken felül a tüdő bántalma miatt a sportteljesítmény csökkenése is megfigyelhető. 

Hosszútávú hatások (évek, évtizedek) [6, 10]):hosszú távú kedvező hatás nem ismert. Mivel a dohányfüst számos káros anyagot tartalmaz, így azon betegségek is igen sokfélék, melyek kockázatát megnöveli a dohányfüst éveken át tartó belélegzése. 

Daganatos megbetegedések: 

• jelentősen (akár húszszorosára) növeli a tüdőrák kockázatát, ezen esetek 90%-ért felelős. A tüdőrák a leggyakoribb daganatos betegségek közé tartozik hazánkban (évi közel 12ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak hazánkban, azaz naponta kb. 35 új eset kerül felismerésre [11]) 

 • további daganatos elváltozások megjelenésének kockázatát is emeli: szájrák, nyelvrák, gégerák, nyelőcsőrák, gyomorrák, hasnyálmirigyrák, vastag- és végbéldaganatok, vese-, húgyhólyag és húgycsőrák, prosztatarák, méhnyakrák, bőrrák, csontvelő daganatok stb. 

Keringési rendszer megbetegedései: 

• Szívinfarktus, stroke (agyvérzés vagy agyi vérrög keletkezése), érelmeszesedés, végtagi érbetegségek, mélyvénás trombózis 

Tüdőbetegségek: 

• krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) és hörgőgyuladás okozhat, mely szintén a vezető megbetegedési és halálozási okok közé tartozik hazánkban 

• asztma, gyakoribb fertőzéses megbetegedések, krónikus köhögés Egyéb megbetegedések, változások, melyeknek kockázatát ronthatja a dohányzás: 

• gyomorfekély, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek 

• meddőség, potencia zavarok 

• immunvédekezés csökkenése 

 • szaglás és ízérzés csökkenés, halláscsökkenés, szürkehályog 

 • a bőr öregedése, csökkent sebgyógyulási képesség 

• fogak elszíneződése és fogágybetegség 

Várandósság alatti dohányzás következményei: 

• anyai: méhlepény kóros elváltozásai, spontán abortusz, méhen kívüli terhesség, koraszülés 

• magzati/gyermekkori: nem megfelelő méhen belüli fejlődés (kis súllyal születés), halvaszületés, hirtelen csecsemőhalál, csökkent tüdőfunkció, asztma, tüdőgyulladás, gyermekkori daganatok 

A dohányzás veszélyes, hosszútávon sokféle betegséget okoz. A dohányzó férfiak átlagosan 19 évvel, a nők 16 évvel korábban halnak meg, mint a nem dohányzók. [12] 

Passzív dohányzás: a dohányzó által kifújt füst és a parázsló cigaretta végéről felszálló füst (ez nagyobb arányban van jelen és magasabb a káros anyag tartalma – pl. mert nem megy át a füstszűrőn) elegyének belélegzése. Ebből is érthető, hogy ugyanúgy egészségkárosító hatású, mint az aktív dohányzás. [10] Világszerte évente kb. 1.2 millió ember haláláért tehető felelőssé a passzív dohányzás. [1] Hazánkban a fiatal korosztály körében a passzív dohányzással érintettek aránya ugyan csökkenő tendenciát mutat, de 2020-ban a 13-15 éves korosztály 17%-a továbbra is ki volt téve dohányfüstnek otthonában, zárt térben, míg kétszer ekkora hányadát jellemezte passzív dohányzás az otthonán kívül. [5] 

Agyunkban van egy jutalmazási központ (anatómiai neve: nucleus accumbens, központi vegyülete a dopamin), ami azért felel, hogy azt érezzük: „most elértünk valamit”, „sikerült!”. Normálisan ez a központ többféle ingertől aktiválódhat (sport, alvás, szex, jó beszélgetés, sikeres tanulmányi eredmény, munka), és ennek mentén alakul ki bennünk annak élménye, hogy valamit jól csináltunk. Minden függőség közös jellemzője, hogy a függők esetében a jutalmazási központ főként egyetlen (vagy nagyon kevés) dologtól aktiválódik, és mivel a jutalmazottság élménye egy nagyon alapvető igénye mindenkinek, ezért ez az egyetlen dolog és a hatása központi jelentőségűvé válik a függő életében. Alapvetően kétféle függőség létezik: viselkedési függőség (pl. játékszenvedély, szexfüggőség, internetfüggőség stb.), és szerhasználati függőség (pl. alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.). A dohányzástól való függőség mindkét csoportba tartozik, mert a dohányzás aktusa viselkedési függőséget válthat ki, a nikotin pedig közvetlenül is aktiválja a jutalmazási központot (serkenti benne a dopamin felszabadulását), ezért nagyon könnyen válik függőséget kiváltó tényezővé. [13] A függőségek többségéhez hasonlóan a nikotinfüggés jellemzője a hozzászokás (tolerancia) is: ugyanazon hatás eléréséhez egyre nagyobb mennyiségű nikotinbevitel válik szükségessé. 

A kémiai függőség azonban csak egy része a rászokásnak, azaz a dohányos viselkedés megtanulásának és fennmaradásának. A további tényezők közül a legfontosabbak: 

 • pozitív dohányos attitűd: a dohányzó jobbnak/többnek érzi magát attól, hogy dohányzik 

• társas tényezők: észlelt pozitív társas norma, azaz a kortársak hatása, a szülők megengedő hozzáállása, családi minta a dohányzásról (ha az apa dohányzik kb. 1,6-szor, ha az anya dohányzik, akkor a gyermek 3-szor akkora eséllyel fog szintén dohányozni) 

• egyéb társadalmi tényezők: a dohánytermékek könnyű hozzáférhetősége (pl. alacsony ár, 18 év alatti könnyű beszerezhetősége), alacsonyabb iskolai teljesítmény esetén valószínűbb a rászokás [5] 

• élettani tényezők: nagyon rövid távon esetleg a teljesítmény és a figyelem növekedését tapasztalhatja meg a serdülő is, hosszabb távon ez a hatás már nem jelentkezik.  

Serdülő közösségekben is normává válhat az, hogy „mi dohányzunk”, sőt az, hogy „mi felnőttek vagyunk, mert dohányzunk”. Ezekben a közösségekben nem kínos, sőt, kívánatos viselkedés a dohányzás. Ez viszont a valóság torzítása, mert valójában nem attól lesz nagy és erős valaki, hogy dohányzik. 

A függőségből is van kiút, a dohányzásról le lehet szokni. Minden dohányzónak a teljes absztinencia, azaz a dohányzás teljes elhagyása javasolt, hiszen – mint láttuk – a dohánytermékek fogyasztásának kis mennyiségben is nagy a kockázata. A leszokás akadálya, hogy a dohányzás elhagyása több szempontból is kellemetlen, rövid távú hatásokkal jár a dohányos számára, ezeket összefoglaló néven megvonási tüneteknek nevezzük. 

A megvonási tüneteket két csoportra oszthatjuk: 

• testi tünetek: idegesség, feszültség, változó étvágy, akár izomfájdalmak stb. 

• mentális tünetek: sóvárgás a nikotin után, változó szellemi teljesítmény 

A megvonási tünetek egy részéért a nikotin hiánya felelős. Ezen lehet segíteni a nikotin gyógyszeres pótlásával, illetve a tünetek másféle módon történő gyógyszeres csökkentésével. Ebben az esetben gyakorlatilag két szakaszra bontjuk a leszokást: előbb magáról a cselekményről szokik le a dohányzó (de közben pótolja a nikotint, gyógyszeresen csökkenti a megvonás tüneteit), és csak később hagyja el a nikotint vagy a leszokást segítő gyógyszert. 

A leszokás folyamatát a viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének fényében lehet jól megérteni. 

A „nulladik” fázist szakszóval prekontemplációs („töprengés előtti”) fázisnak nevezzük: ebben van minden dohányos, aki még nem foglalkozik a leszokás kérdésével. A leszokás első lépése a tájékozódás. Két dologról kell tudni: egyrészt, hogy mennyire káros a dohányzás, másrészt, hogy mennyire nehéz a leszokás. A második lépés a felkészülés. A dohányzó gondolja végig, hogy mennyit fog nyerni a cigarettával (vagy más dohánytermékkel) való felhagyással. Fogjon egy papírt, húzzon egy függőleges vonalat, és kezdje el gyűjteni az előnyöket/hátrányokat. (Egy egyszerű előny a spórolás: 1 doboz cigaretta (20 szál) átlagos ára 2021-ben: kb. 1600Ft.) Hamar meg fog győződni arról, hogy érdemes leszokni. A következő lépés a módszer megválasztása, akar-e nikotin-pótlást vagy más gyógyszeres segítséget, esetleg egyik reggeltől nem gyújt rá és kész. Ezután tűzze ki a leszokás napját. Jó, hogy ha erről a dohányos és nem dohányos rokonok, ismerősök is tudomást szereznek. 

A harmadik lépés a cselekvés. Eljött a nap. A dohányzás kellékeit (öngyújtó, hamutartó stb.) dobjuk ki, a megszokott dohányzó helyünket rendezzük át, hogy a környezet is mutassa, mától új korszak kezdődik. Az első órák, napok lehet, hogy nagyon nehezek lesznek, és nem csak a fizikai megvonási tünetek miatt. Érdemes a dohányzás elhagyásának napjaira úgy készülni, mint egy komoly, több napos teljesítménytúrára. Mint fentebb is írtuk, a dohányzó nikotin nélkül megvonási tüneteket tapasztalhat: üresnek, tehetetlennek érezheti magát, gondolatai, érzései egyre inkább aköré összpontosulnak, hogy valahogy mégiscsak rá kéne gyújtani. Ebben a fázisban többféle segítség is igénybe vehető és érdemes is ezekre támaszkodni a leszokáshoz: gyógyszeres és gyógyszermentes technikák (ld. lent). Ezt követi a fenntartás. Eleinte naponkénti, sőt, óránkénti küzdelmet jelent a nem-dohányzás, de még sokkal később is rendszeres kihívást jelenthet. Leszokott dohányosok még évtizedek múlva is szoktak úgy fogalmazni, hogy ők még mindig dohányoznak, csak most éppen nem gyújtanak rá. Dohányzók ritkán tudják azt megcsinálni akár évek múlva is, hogy csak a társaság kedvéért gyújtanak rá, javasolt a teljes absztinenciához ragaszkodni. A legváratlanabb helyzetekben törhet elő újra a mindent elsöprő, dohányzás iránti vágy, ilyenkor megint gondoljuk végig, hogy mit nyerünk és mit veszítünk azzal, ha újra rágyújtunk. Persze előfordul a visszaesés, tehát az, hogy stabil dohánymentes hónapok, évek után valaki újra dohányozni kezd. Ilyenkor sem késő újra leszokni, az egészség mindnyájunk legfontosabb kincse, harcoljunk érte! 

A leszokás nehéz folyamat, mindenféle segítség nélkül viszonylag alacsony (kb. 4%) a sikerarány 1 éves időtávlatban. [1] A leszokni vágyók támogatására ezért többféle módszert is igyekszenek biztosítani az egyes társadalmakban. Magyarországon jelenleg mind gyógyszeres mind tanácsadáson alapuló módszerek elérhetőek. 

A gyógyszeres támogató módszerek két csoportba oszthatók: 

• Nikotin-pótló készítmények (ld. fent is): Ezek lényege, hogy a nikotin szervezetbe történő bejutása szétkapcsolódjon a dohányzás tevékenységétől, ezen felül így a bevitt dózis kontrollált csökkentése kivitelezhető. 

• Nem nikotinos gyógyszerek (hatóanyaguk lehet: vareniclin, citizin) a leszokás során a nikotin dopaminfelszabadulást előidéző hatásának elmaradását kompenzálják, így csökkentik a megvonási tüneteket. 

A nem gyógyszeres, tanácsadáson alapuló módszerek közül államilag támogatott formában jelenleg telefonos leszokást támogató tanácsadás érhető el. A tanácsadáson alapuló módszerek lényege, hogy új készségek elsajátításán keresztül segítenek a megküzdeni a nehézségeket okozó helyzetekkel. Végeredményben így a dohányzó képes „újratanulni” a nem-dohányos viselkedést. 

A dohányzás elhagyását követően órákon belül megindulnak a kedvező élettani változások a szervezetben. Napok alatt javul a kiserek véráramlása, és csökken a vérnyomás, színesebbé válik az ízek érzékelése. Feltűnő változás, hogy a dohányzás elhagyását követő hetekben a köhögés akár még fokozódhat is a korábbihoz képest. Ennek oka, hogy a hörgőinket apró, a légutak tisztításáért felelős csillószőrök borítják, melyeket a forró dohányfüst leéget (ez is az oka a káros anyagok lerakódásának a dohányosok tüdejében), azonban a dohányzás elhagyását követően néhány nap alatt visszanőnek, és elkezdik kifelé hajtani a sok szennyeződést, elsősorban a kátrányt. Ezért a leszokást követő köhögés normális tisztulási folyamat, nem kell csillapítani. Néhány hónap alatt csökken a krónikus hörgőgyulladás, a légzésfunkció javulhat, az esetlegesen rendszeresen használt hörgőtágító gyógyszerek adagját olykor csökkenteni is lehet. A szívinfarktus kockázata egy év alatt a felére csökken. A daganatos kockázat kicsit később csökken a nem dohányzók szintjére. Tíz év alatt tűnik el a különbség az egykor dohányzók és a sosem dohányzók között az egészségi kockázatokat tekintve. 

Az Egyesült Államok népegészségügyi hatósága (CDC) által készített összefoglaló [14] alapján a dohányzás elhagyása után

• perceken belül csökken a szívfrekvencia 

• 24 órán belül a vér nikotin-szintje nullára csökken 

• néhány napon belül a szénmonoxid-szint a nem dohányzóknak megfelelő értékre csökken 

• 1-12 hónap alatt csökken a köhögés és a nehézlégzés 

• 1-2 éven belül jelentősen lecsökken a szívroham kockázata 

• 3-6 éven belül a járulékos szív-érrendszeri kockázat a felére csökken 

• 5-10 éven belül csökken a stroke (szélütés) kockázata és felére csökken a szájüregi, gége- és torokrák kockázata 

• 10 éven belül a felére csökken a tüdőrák járulékos kockázata, és csökken más daganattípusok kockázata is 

• a koszorúsérbetegség kockázata mintegy 15 év alatt csökken vissza a sosem dohányzók szintjére 

• 20 év alatt a legtöbb daganattípus kockázata a sosem dohányzók szintjére csökken 

A dohányzással kapcsolatos törvényi szabályozás dokumentumai: 

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 

2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről 

39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 

A dohányzás teljes tiltása az összes zárt légterű munkahelyre és nyilvános helyre vonatkozik, és a legnagyobb változást a közlekedésben (vonat, repülő) és a vendéglátásban (étterem, kávézó, kocsma) eredményezte. Magyarországon 2012 januárja óta van ilyen szabályozás. A teljes tiltás előnyei: 

• A dohányosoknak kevesebb alkalma van rágyújtani. 

• A dohányosokkal tartó nem dohányosok nincsenek kitéve a passzív dohányzásnak például a vonaton, étteremben. 

• A nyilvános helyen dolgozók (pl. pincérek, pultosok) nincsenek kitéve a passzív dohányzásnak a munkahelyükön. 

A nem dohányosok szívesebben mennek az immár füstmentes helyekre, ezért a vendéglátás forgalma és az általa befizetett adó nőhet. 

A dohánytermékeket kizárólag nemzeti dohányboltokban lehet értékesíteni (2013 óta, ami azért jelentős, mert így az árusítóhelyek száma nagymértékben lecsökkent). Ez főképp a fiatalkorúak dohányzásának megelőzését szolgálta, az ő részükre az árusítás tilos és a dohányboltba belépniük is tilos. 

Reklámtilalom van érvényben a dohánytermékekre, az elektronikus cigarettákra és új termékekre, és nem lehet "1-et fizet 2-őt kap" típusú promóciókat sem használni. 

Csak kombinált (=kép+szöveg) egészségvédelmi figyelmeztetésekkel ellátott csomagolással hozható forgalomba a legtöbb dohánytermék (ezek a főoldalak 65%át, a doboz oldalainak 50%-át fedik). Nem lehet forgalomba hozni ízesítést tartalmazó dohányterméket, amely szabályozás szintén a fiatalok kipróbálási hajlandóságát igyekszik csökkenteni. Sajnos az ilyen irányú szabályozás az e-cigaretták és hevített dohánytermékek esetén még nem ugyanilyen szigorú. 

(A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének prevenciós programja alapján) 

Ugyanannyira, vagy akár még sokkal károsabb is lehet, mint a cigaretta, és még egyes fertőzések átadására is hajlamosít. A vízipipa-dohány égetésekor keletkező füst is tartalmazza ugyanazokat a káros és rákkeltő vegyi anyagokat, mint a cigaretta. A víz nem szűri ki ezeket a füstből, viszont lehűti azt, így a használók még mélyebbre lélegzik be a vízipipa füstjét. Egy nap alatt két pipa elszívása megfelel két doboz cigaretta elszívásának. Nagyobb a belélegzett szén-monoxid koncentrációja és a kátrány, illetve az egyéb rákkeltő vegyületek aránya a cigarettához képest. 

 

Valójában a nikotin állandóan magas szintjéhez történő hozzászokás után a normális nikotinszint is stresszhelyzetet okoz a szervezetben. Ilyenkor a dohányos (pl. ha hosszabb ideig nem tud rágyújtani), nyugtalanságot fog érezni, aminek természetesen a cigaretta az oka (és érthető módon ezt, a saját maga keltette nyugtalanságot hatásosan tudja csökkenteni a cigaretta). 

Bár valóban tartalmaz káros vegyületeket a városi levegő, a dohányfüst ezeket még koncentráltabban és nagyobb mértékben tartalmazza. 

Valójában már néhány slukk képes károsítani a szervezetet, ennek tünetei: rosszullét, szédülés, hányinger (a vér szénmonoxid szintjének emelkedése). 

A testalkatot az határozza meg, hogy ki mennyit eszik és mozog. A rendszeresen dohányzóknál előfordul az étvágy csökkenése, de ettől még ez nem hatékony stratégia a testsúly-kontroll szempontjából. 

Az elektronikus termékek is káros hatásúak. A gyártás sokszor nem ellenőrzött, a tartósítószerek károsak és toxikus mennyiségű nikotin tartalmazhatnak a töltőfolyadékok. Ezeken felül az e-cigaretta igazoltan hörgőgyulladást okoz. 

• A diák végig tudja gondolni, hogy minden esetben az ő döntése, hogy dohányzik-e. 

• Legyen tisztában azzal, hogy a dohányzás hosszú távon jelentősen veszélyezteti az egészségét. 

• A diák tudjon arról, hogy milyen segítséget lehet kapni a leszokáshoz. 

• A témához tartozik a nemet mondás (visszautasítás) képessége is, ám a mi gyakorlatunkban ezen téma oktatása folyamán nem foglalkozunk külön vele.  

1. Az óra célja: a dohányzás egyes aspektusait, és annak lehetséges káros hatásait bemutatni egy poszteren, mely a későbbiekben nyilvánosságra kerül az adott oktatási intézményben. Ezáltal célcsoportunk tagjait bevonjuk az egészségfejlesztő munkába. A foglalkozás célja az első 20-25 percben az, hogy ehhez a poszterhez minél több érdekességet, tényt, szempontot adjunk. 

JAVASLAT: Az óra elején mondjuk el, hogy a végén lesz egy ilyen feladat, hogy tudják, miért érdemes odafigyelni, illetve azt is mondjuk el, ha ezt más csoportok is megcsinálják majd. A foglalkozás során összegyűjtött szempontokat, információkat folyamatosan vezethetjük a táblán.   

Idő: 10 perc 

Munkamód: A diákok egy rövid, 7 kérdésből álló kérdőívet töltenek ki papíron. 

Eszközök: kérdőív

 

A feldolgozás egy javasolt menete: 

a) Mindenki megkapja az állításokat papíron (1 perc). 

b) Mindenki egyedül megadja a válaszait (2 perc). Használhatunk előre megadott válaszokat (egyetértek/részben egyetértek/nem értek egyet), de megfelelő aktivitás esetén gyümölcsözőbb, ha a csoporttagok szabadon válaszolnak. 

c) Párokban megnézik, hogy ki mit gondolt és miért, itt biztassuk őket, hogy minél többet beszéljenek (4 perc). 

d) Csoportos visszajelzés, közben prezentáció vetítése a kérdésekhez. Ennek menete: elmondjuk az első állítást, megkérdezzük, hogy ki mit válaszolt (esetleg kézfeltétellel- egyetértek/részben egyetértek/nem értek egyet). Ezután elindítjuk a vetítést. Minden dia egy-egy állítást, plusz a hozzá tartozó segítő kérdéseket tartalmazza, ezekről pár percet beszélgetünk – itt az a cél, hogy inkább a diákok beszéljenek! 

JAVASLAT: örüljünk akkor is, ha itt valami mást mondanak a diákok, mint amit az oktatók gondolnának! Ha elfogadható, amit mondtak (pl. őt szubjektíve nem zavarja, ha mellette dohányoznak – ez elfogadható, hiszen nem tudhatjuk, hogy kit zavar és kit nem, bár a passzív dohányzás veszélyeiről ez esetben sem szabad megfeledkezni), akkor rendben van. Ha nem elfogadható (pl. „a dohányzás nem is veszélyes, nagyapám is 60 éve cigizik és kutya baja”), akkor ezt alakítsuk át úgy, hogy elfogadható legyen, például: „Örülök, hogy jól van a nagyapád, de biztos vagy abban, hogy ebből az következik, hogy nem is veszélyes a dohányzás?”. Értékeljünk és pozitívan jelezzünk vissza minden megnyilvánulást, és igyekezzünk mindegyikből tanulságot leszűrni. Pl.: kérdés: „Zavar téged, ha a környezetedben (pl. szülők, barátok, macska) dohányoznak?” Ebből leszűrhető szempont: „A passzív dohányzás káros” – ez az utóbbi kerül a táblára). Lényeges, hogy a végére minél több dolog legyen a táblán, amit a diákok mondtak ki. 

Az alábbiakban láthatók a diákok által megvitatott állítások, továbbá vastag betűkkel azok a segítő kérdések, amelyeket javaslunk a vetített prezentációban feltüntetni. A kérdések alatt további kulcsinformációk szerepelnek, ezeket vetíteni talán nem szükséges, de az oktatóknak jó, ha rendelkezésre állnak. 

Dohányoztál már? Ha igen, milyen érzés volt? Ha nem, szeretnéd kipróbálni? Miért/Miért nem? Van olyan barátod, aki dohányzik? 

A dohányzók jelentős része 14-18 évesen kezdi el a dohányzást, ilyenkor van nagyon nagy szerepe a megelőzésnek, mert sokkal könnyebb megelőzni, mint leszokni! De leszokni sosem késő! 

A függőség észrevétlenül alakul ki, és sokáig úgy érezheti a dohányzó: „Bármikor abba tudom hagyni, ha akarom.” Valójában 100 dohányzóból, akik elhatározzák, hogy leszoknak, átlagosan csak 5 főnek sikerül 1 éven keresztül füstmentesnek maradni. Ez az arány jelentősen növelhető a leszokás szakmailag megalapozott támogatásával, a lehetőségekről a dohányzók tájékoztatást kaphatnak pl. a dohánytermékek csomagolásáról illetve a hazai Dohányzás Leszokást Támogató módszertani központ weboldaláról: www.leszokastamogatas.hu. 

Minden esetben van döntési lehetőségünk, hogy dohányzunk-e vagy nem, tartsuk tiszteletben egymás döntését! Nem dohányozni sokkal könnyeb, ha még nem alakult ki a függőség. 

Nincs olyan alacsony szintje és olyan formája a dohányzásnak, amely kockázatmentes lenne.

Rövid távú hatások: rászokás (ennek következményeit ld. hosszútávú hatások), légutak károsodása köhögés, fokozott fogékonyság légúti betegségekre így ezek gyakoribb megjelenése, sportteljesítmény csökkenése 

Hosszútávú hatások:szívinfarktus, agyvérzés, tüdőrák, gégerák, más daganatos megbetegedések, tüdőbetegségek, öregedik a bőr Tüdőrákok 90%-ért felelős, Magyarországon körülbelül 10ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak évente, azaz naponta 30-at! A dohányzás veszélyes, hosszútávon sokféle betegséget okoz, a dohányzó férfiak 19 évvel, a nők 16 évvel korábban halnak meg, mint a nem dohányzók. 

Passzív dohányzás: a dohányzó által kifújt füst és a parázsló cigaretta végéről felszálló füst elegyének belélegzése. Káros, mint az aktív dohányzás. 

Dohányzó szülők gyermeke nagyobb eséllyel dohányzik majd 

- apa dohányzik 1,6-szoros 

- anya dohányzik 3-szoros 

Egyrészt mert a cigi veszélyes, másrészt mert a passzív dohányzás is veszélyes, harmadrészt azért, mert így az állam is egyértelműen állást foglal. 

Talán túlzás, hogy már néhány szál cigi is függőséget okozhat, de nagyon könnyen kialakul a hozzászokás. Nincs olyan mennyisége a cigifüstnek, ami még ártalmatlan lenne az egészségre. 

A dohány a dohánynövény szárított leveleiből készül, ezt elégetve keletkezik a dohányfüst. Gyári cigaretta esetén ez kb. 7000 különböző vegyületet tartalmaz, amiből 70 igazoltan rákkeltő. 

Összetevők: 

• nikotin (erős függőség) 

• kátrány (lerakódik a tüdőben) 

• szénmonoxid, formaldehid stb. 

 6. „Ha már dohányzom, nincs értelme leszokni, úgyis mindegy” 

Az utolsó szál cigaretta után: 

20 percen belül: a vérnyomás normalizálódik 

8 órán belül: a vér oxigéntartalma helyreáll 

24 óra múlva: a szívinfarktus kockázata lecsökken, a tüdő tisztulni kezd, az ízlelés és a szaglás jelentősen javul 

72 óra múlva: a légzés könnyebbé válik, nő a szervezet energiaszintje 

3 hónap múlva: a köhögés, zihálás csökken, a tüdő kapacitása javul, az ínymegbetegedések csökkennek 

1 év múlva: a szívroham kockázata a dohányosokkal összehasonlítva a felére csökken 

A leszokáshoz sokfajta segítség áll rendelkezésre: gyógyszerek és tanácsadás (telefonvonal, mobilapplikáció) vagy ezek kombinációja. A nem-dohányzást ugyanúgy meg lehet tanulni, ahogy magát a dohányzást! Senki sem születik dohányosnak! 

Szerinted a dohányzás menő dolog? Ciki nemet mondani? 

Itt jó, ha szóba kerül, hogy a dohányzás normaképző. Kortárs közösségekben válhat normává az, hogy „mi dohányzunk”, sőt az, hogy „mi felnőttek vagyunk, mert dohányzunk”. Ezekben a közösségekben nem ciki, sőt, menő a dohányzás. Ez viszont egy önátverés, nem attól lesz nagy és erős valaki, hogy dohányzik. A dohányzás elkezdéséről mindenkinek önállóan kell dönteni. Hozz jó döntést! 

Idő: 30 perc 

Munkamód: A diákok csoportokban plakátot készítenek 

Eszközök: nagyméretű papír, írószerek, képek, ragasztó 

Mire az óra ezen pontjára érünk, a táblán legalább 10-15 érdekes szempont van, amit a diákok a dohányzás káros hatásairól, leszokásról stb. összegyűjtöttek. Ezt mondjuk is ki: „Most már rengeteget tudunk a dohányzás káros hatásairól, és jó lenne ezt elmondani másoknak is. Ha csinálnánk egy plakátot a dohányzás ellen, mit tennétek bele szívesen?” 

Ezután kiderül, hogy tényleg fogunk plakátot csinálni. Vegyük elő a kellékeket! Gamifikált elrendezés esetén egyezzünk meg abban, hogy a csoport max. pontot csak akkor kaphat, ha minden csoporttag legalább 1 dolgot hozzátesz a poszterhez (pl. ír, rajzol, javasol, felragaszt).

VÉGÜL: Az elkészült plakátot helyezzük ki az iskolában, vagy más, közintézményben. Ezáltal diákjaink a célcsoport tagjaiból az egészségnevelő csoport tagjaivá válnak, „átkerülnek a mi oldalunkra”. Ez segíti az egészségnevelés céljaival való azonosulást, mely a viselkedésváltozás egyik fontos tényezője. 

FONTOS! Amennyiben a csoport nem elégedett, és szeretne egy újat csinálni, támogassuk, és ajánljunk segítséget, és biztassuk őket! 

Gamifikált rendszerben a pontozás: a 2. feladatra kaphatnak pontokat 

• egyéni: 100 pontot kap az a diák, aki bármit hozzátett (kap egy korongot/kis cetlit, aki épp ráragasztott valamit/ötletet mondott stb.) 

• csapat: az oktató értékelése alapján csapatpontok is szerezhetőek, például annak fényében, hogy mennyire lett esztétikus és informatív a plakát, vagy hogy mennyire sikerült frekventált helyre helyezni. Hosszú távú program esetén pluszpont adható pl. hetente vagy havonta, amíg a plakát a helyén marad.   

[1] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/tobacco (letöltve: 2021.07.19) 

[2] http://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0040.html (letöltve: 2021.07.19) 

[3] Wéber A. (2016) A dohányzás halandóságra gyakorolt hatása Magyarországon 2000 és 2014 között. Statisztikai szemle, 94: 585-610. http://dx.doi.org/10.20311/stat2016.06.hu0585 

[4] OECD/European Observatory on Health Systems and Policies. Magyarország: Egészségügyi országprofil 2019. OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels, 2019: 1-24. https://doi.org/10.1787/2247f4e0-hu 

[5] Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Dohányzás Fókuszpont. A Magyar Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2019‐2020. évi hazai megvalósításáról – Záró tanulmány. Szociometrium Kft., Budapest, 2020: 1-50. https://fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/2020-08/01_MIDF_2020_Tanulmany_20200706.pdf 

[6] Urbán R. Dohányzási szokások. In: Németh Á, Várnai D. (szerk), Kamaszéletmód Magyarországon. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2018. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019: 67-76. 

[7] Eriksen M, Mackay J, Ross H. The Tobacco Atlas. Fourth Ed. Atlanta, GA: American Cancer Society; New York, NY: World Lung Foundation; 2012. 

[8] https://www.lung.ca/lung-health/smoking-and-tobacco/whats-cigarettes/there-are-4000-chemicals-every-cigarette (letöltve: 2021.07.19) 

[9] Drope J, Schluger N, Cahn Z, Drope J, Hamill S, Islami F, Liber A, Nargis N, Stoklosa M. The Tobacco Atlas. Atlanta: American Cancer Society and Vital Strategies, 2018. 

[10] National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion (US) Office on Smoking and Health. The Health Consequences of Smoking—50 Years of Progress: A Report of the Surgeon General. Atlanta (GA): Centers for Disease Control and Prevention (US), 2014. 

[11] https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_8_1.html (letöltve: 2021. 07. 25.) 

[12] Vitrai J. A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon. OEFI, Budapest, 2012: 1-9. 

[13] Cohen C, Pickworth WB, Henningfield JE. (1991) Cigarette smoking and addiction. Clin Chest Med. 12: 701-10. [14] https://www.cdc.gov/tobacco/quit_smoking/how_to_quit/benefits/index.htm (letöltve: 2021. 07. 25.) 

Először tekintsünk meg egy tananyagot a dohányzás hatásairól.

Ezt követően a dohányzás egyéb jellegzetességeiről, a passzív dohányzásról lesz szó.

Van egy igen érdekes interaktív anyagunk a dohányzás által kiváltott betegségekről.

Végül mélyedjünk még el a leszokással kapcsolatos tudnivalókban is.