A Balassagyarmati Egészségnevelő Programhoz (BEP) kapcsolódó kutatás részben az egészségnevelő tevékenység megalapozását segítette, részben annak eredményességét vizsgálja. Kutatásunk tárgya rendkívül összetett: az egészséggel kapcsolatos ismeretek, attitűdök, részben tudattalan motivációk és az egészségmagatartás önmagában is heterogén dimenziói alkotják. Ilyen komplex tárgyhoz komplex vizsgálómódszer alkalmazása szükséges, ezért kvalitatív és kvantitatív módszertan mentén, keresztmetszeti és longitudinális elemeket is tartalmazó kutatási koncepciót alkottunk meg. 

Méréseinket a balassagyarmati középiskolákban tanuló diákok mellett a kortársoktatók körében is végezzük. 

A balassagyarmati diákok körében először egy kvalitatív, keresztmetszeti kutatás készült mélyinterjúk segítségével, ami a szükségletek feltárását, a célcsoport jobb megismerését szolgálta így segítve az intervenció megtervezését. Ezt követően körükben megkezdtük a kvantitatív (kérdőíves) kutatási modult is, mely egyaránt szolgál keresztmetszeti és hosszmetszeti elemzési célokat. 

A kortársoktatókat mérő kvalitatív, keresztmetszeti vizsgálat célja annak megítélése, hogy a kortársoktatók életében hoz-e változást a program. 

Vizsgálatainkat a Semmelweis Egyetem Regionális, Intézményi Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága engedélyével végezzük (engedély száma: 276-2/2017), a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelelően. 

Mindkét célcsoportban alkalmaztunk kvalitatív adatgyűjtési módszereket: a középiskolás diákok körében az intervenció elindulásakor, a kortársoktatók körében az intervenció lezárultát követően. 

Ezen vizsgálat célja volt mélyebb ismereteket gyűjteni a Balassagyarmati Egészségnevelő Programba belépő kilencedik osztályos tanulókról. A diákok körében zajló longitudinális, kérdőíves megközelítéssel tematikailag párhuzamosan, ugyanakkor itt egy kisebb mintán, a részletesebb összefüggések megismerését és megértését is lehetővé tévő módszertannal, interjúk segítségével történt az adatfelvétel. A vizsgálat lebonyolításában egy piackutató cég is közreműködött. 

Az adatgyűjtés 2018-ban, február és április között zajlott Balassagyarmaton. Az egyéni interjúk tanítási időben, nagyjából fél-egy óra időtartamban az iskolák szabad tantermeiben készültek a program önkéntes egyetemi hallgatóinak vezetésével (azon önkéntesek, akik egyúttal kortársoktatók is voltak, csak olyan alanyokkal interjúztak, akiket nem oktattak). Az interjúztatók felkészítésére tréninget szerveztünk, melyet a piackutató cég munkatársai és egy serdülőkorra szakosodott pszichológus tartottak. A vizsgálathoz az iskolák vezetőinek engedélyén felül a szülők és a résztvevő diákok beleegyezését is kértük, a részvétel önkéntes volt. Az interjúk hangrögzítésre kerültek. 

A mintát a programban résztvevő 5 balassagyarmati középiskolából, nemre arányosan kvótás, véletlenszerű mintavétellel kiválasztott 6-6 diák, tehát összesen 30 fő alkotta. 

A félig-strukturált mélyinterjúk az alábbi témákat ölelték fel: 

- szociodemográfia (életkor, iskola, testvérek száma, szülők életkora, iskolai végzettsége, munkahelyi státusza) 

- napi-heti időtöltés alakulása (alvásidő, sportolás, hobbik) 

- internet-, digitális eszközhasználati szokások (ellátottság, keresési/tartalomfogyasztási szokások, érdeklődési területek, egészséggel kapcsolatos információszerzés jellemzői) 

- tapasztalatok, elképzelések és vélemények a párkapcsolatokról a kortársak körében (típusok, időtartam, érzelmi töltet és a testi intimitás, szexualitás megjelenésének formái), saját tapasztalatok 

- egyéni jövőkép öt-, tízéves távlatban (lakóhely, továbbtanulás/munka, párkapcsolat/házasság, gyermekvállalás – időzítés, a tervek megvalósíthatósága, lehetséges akadályok). 

[Jelen alfejezet a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-3-I-SE-11 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]         

A kortársoktatók körében végzett vizsgálat célja annak megítélése volt, hogy magukra az oktatókra hosszútávon (> 1 év) milyen hatással volt a programban való részvétel. A kérdésfelvetés mögött irodalmi adatok [10-13], valamint az oktatóink informális visszajelzései mentén született azon feltételezés húzódik, hogy a kortársoktatók is tekinthetőek az intervenció célcsoportjának. Ezen felül, mivel a kortársoktatók jelen esetben orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók voltak, a vizsgálat az egészségnevelési program képzésben betölthető szerepének megismerését is célozta. A kortársoktatók többségét orvostanhallgatók adták, emiatt, illetve a téma szűkebb körvonalazása végett ez a kutatás rájuk fókuszált. Ez egy feltáró jellegű vizsgálat, ahol egyéni tapasztalatokra, nézőpontokra voltunk kíváncsiak, ezért döntöttünk a kvalitatív vizsgálati módszer mellett. 

A vizsgálat pontos módszertanának kidolgozásához a szakirodalom feltérképezésén felül szakmai és módszertani szakértőket is bevontunk. A mérési szempontok véglegesítése érdekében fókuszcsoportos interjút készítettünk 6 orvostanhallgató kortársoktatóval, melynek során két fő vizsgálati fókusz rajzolódott ki. Az első az oktatók egészséggel, annak meghatározóival (az egészségdeterminánsokkal), illetve az egészség-betegség biopszichoszociális modelljével kapcsolatos tudására és a jelenlegi egészségmagatartásukra irányult, míg a második az általuk a részvételüknek tulajdoníthatóan megélt személyes és szakmai fejlődésre, arra hogy a program milyen változást indított attitűdjeikben, készségeikben, magatartásukban. 

A vizsgálat két fókuszát közös adatfelvételi alkalmak során, és részben közös mintán, de részben eltérő mérőeszközökkel közelítettük meg (ld. még lent). Mivel a kutatást a nyílt tudomány gyakorlatát követve végeztük, így transzparenciára és széles körű hozzáférés biztosítására törekedtünk. A tervezett kutatási módszerekről preregisztrációt készítettünk (https://osf.io/hjs5b), és a vizsgálati folyamat lépéseit, illetve adatainkat az etikai szabályok betartása mellett a lehető legnagyobb mértékben tervezzük folyamatosan nyilvánossá tenni, online repozitóriumba feltölteni (https://osf.io/ynjv4/). 

Az első kutatási fókusz esetén az intervenció hatását a kortársoktatók és egy, egyebekben hasonló, de a programban részt nem vett kontrollcsoport tagjainak bevonásával vizsgáltuk. Azt feltételeztük, hogy e két csoport egészséghez kapcsolódó tudásának és egészségmagatartásának összevetésével, az ezek közt feltérképezett eltérések mentén megismerhető a részvétel hatása. 

A második kutatási fókusz specifikusan a BEP-hez kapcsolódó személyes tapasztalatokra, illetve az oktatók által a programban való részvételüknek tulajdonított hatásokra irányult, így ez esetben nem használtunk kontrollcsoportot, csupán az oktatók körében gyűjtöttünk adatokat. 

A vizsgálatban való részvétel önkéntesen, beleegyezés mellett zajlott. A tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot a vizsgálatot megelőzően kiküldtük a résztvevők számára elektronikusan, ennek tartalmát az interjúk elején szóban is ismertettük. Hozzájárulás esetén az interjúkról kép- és hangfelvételt rögzítettünk, melyekről szó szerinti átiratot készítettünk, majd anonimizáltuk. 

Az adatfelvételeket részben a pandémia, részben szervezési megfontolások miatt egy online videóhívásokra alkalmas, illetve egy online kérdőíves felületen keresztül végeztük. Az adatgyűjtést az első vizsgálati fókuszhoz tartozó interjúval kezdtük, amiben két interjúztató vett részt és ami résztvevőnként nagyjából 1-2 órát vett igénybe. A kortársoktatók csoportjában ezután következett a második fókuszhoz tartozó, körülbelül félórás interjú, mely során már csak az egyik interjúztató volt jelen. Az adatfelvételi alkalmakat a kérdőívkitöltés zárta le mindkét csoportban, ami körülbelül 10 percet vett igénybe. 

Minta 

Mivel jelen kutatás a BEP orvostanhallgató kortársoktatókra irányuló hatásának vizsgálatát célozta, így a beválogatás során azon oktatókat vizsgáltuk, akik a program összes elemével találkoztak. Ennek megfelelően a vizsgálatba a BEP kortársoktatói közül azon orvostanhallgatókat vontuk be, akik az intervenció minden témájának felkészítő alkalmán és/vagy oktatásában részt vettek és legalább egy félévet oktattak a program pandémia előtti, személyes jelenléten alapuló részében. Minden, a fenti feltételeknek megfelelő oktatót (összesen 10 fő) emailen keresztül felkerestünk. A kontrollcsoportot a kortársoktatók felmérését követően, nem és egyetemi évfolyam tekintetében 1:1 arányban illesztve hoztuk létre, tagjait kényelmi mintavétellel választottuk ki. 

Az első fókusz esetén az adatgyűjtés módszerének kidolgozása érdekében több különböző elemzési rendszer és interjútechnika alkalmazhatóságát is kipróbáltuk, majd további pilot tesztelés során alakítottuk ki a végső protokollt, melyben két mérőeszköz szerepel (1. ábra). 

Az adatgyűjtés egyik eszközeként a tanulási folyamatok megismerésére jól használható kognitív feladatelemzés egy technikáját, a szimulációs interjút alkalmaztuk [1]. Ennek lényege, hogy az interjú során a résztvevőket egymáshoz hasonló helyzetben vizsgáljuk, tudásuk előhívásához hasonló körülményeket teremtünk. Jelen esetben azonos vizuális ingerek felhasználása mellett azonos kérdéseket tettünk fel, ezzel is biztosítva az adatok csoportok közötti összehasonlíthatóságát. Az interjúk során három vizuális ingert használtunk egymás után: olyan képeket mutattunk az alanyoknak amelyek képi utalásokat tartalmaztak az intervenció során tárgyalt egyes témákra (dohányzás, alkohol, drog, szexuális egészség, táplálkozás és mozgás, infekciókontroll, és mentális egészség). Szintén az adatok összehasonlíthatósága érdekében sztenderdizált protokoll szerint végeztük az interjúkat. Ennek megfelelően minden kép esetén megkérdeztük, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a képen látható emberek egészségét, valamint azt is, hogy mi számít egészségesnek az így felsorolt tényezők kapcsán. A protokoll betartásának biztosítása miatt az interjúk ezen felében két interjúztató volt jelen. 

Az első vizsgálati fókuszban az adatgyűjtés másik eszköze egy rövid online kérdőív volt, melynek segítségével néhány szociodemográfiai információn felül az önbevallott egészségmagatartásra kérdeztünk rá a fent felsorolt oktatási témák területén sztenderd mérőeszközök, illetve hazai nagymintás felmérések kérdéseinek felhasználásával. 

A második fókusz eszközeként a fókuszcsoport tapasztalatai alapján a félig-struktuált egyéni interjút választottuk. A félig-strukturált interjúkat egy interjúztatóval végeztük, mivel ez a módszertan nem követeli meg a protokoll szigorú követését, illetve a személyes témák miatt előnyösebbnek találtuk, ha csak egy interjúztató van jelen. 

Az interjú vezérfonala a következő tématerületeket érintette: 

• egészségmagatartás – tapasztaltak-e változást az oktatók a szokásaikban az oktatott témák mentén? 

• orvosi és egyéb készségek – a programban szerzett tapasztalataik segítik-e őket majdani/jelenlegi orvosi tevékenységükben, illetve érzik-e más készség-, képességterületen előnyét a részvételnek? 

• további egészségnevelői élmények – vállalták-e a program óta újra az egészségnevelői szerepet, és ha igen, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek? 

• hivatástudat – hogyan hatott a program szakmai jövőképük alakulására (például mást gondolnak-e az egészségmagatartás változásában és az egészségnevelésben betölthető lehetséges szerepükről)? 

Az első vizsgálati fókusz kvalitatív adatait az összehasonlíthatóság érdekében a feldolgozás során kvantifikáltuk, így ez esetben tulajdonképpen egy egyesített kvalitatív-kvantitatív módszertannal dolgoztunk. Az adatfeldolgozás a kódkönyv kialakításával kezdődött, ami lehetővé tette, hogy az interjúk főbb, a kutatási kérdésünk szempontjából releváns tartalmi elemeit kiemeljük, és az adatokat felcímkézzük. A kódkönyv kidolgozása két fázisból állt 6 kódoló részvételével. Az első fázisban az intervenció tananyagaira építve, míg a második fázisban a már felvett interjúk szövegeiből kiindulva hoztunk létre kódokat. Az így kialakított kódokból előzetes kódfák készültek, melyekben az egyes kódok egymáshoz való viszonyát is feltüntettük. A kódolók által létrehozott kódfákat egyeztettük, trianguláltuk, melynek során kialakítottunk egy közös kódfát, majd próbakódolást végeztünk az adatokon. Ennek a próbakódolásnak a tapasztalatait ismételten trianguláltuk, melynek eredményeképpen került kialakításra a végső kódkönyv. A végső kódkönyv felhasználásával végeztük el a teljes szövegkorpusz mondatonkénti deduktív kódolását. Ezt követően az ingerek mentén az interjúk szövegeit részekre osztottuk, azaz szegmentáltuk. Az így előkészített adatainkból létrehoztunk egy kvalitatív adattáblát, melyben minden az interjúkban elhangzott mondat külön sorban szerepelt. Az egyes sorokban jelölésre került az, hogy melyik interjúban és annak melyik szegmensében szerepelt az adott mondat, illetve, hogy milyen kódok fordultak elő benne. Ez a folyamat jelentette a kvalitatív adataink kvantifikálását (ld. 1. ábra). 

Kvantifikált kvalitatív adataink elemzését a kvantitatív etnográfia módszerével, az Epistemic Network Analysis-el (ENA) végeztük [2]. Ennek során az egyes kódok szegmensen belüli előfordulásait hálózatokban modelleztük, ahol a csomópontok az egyes kódokat, az élek pedig a köztük fennálló kapcsolatokat ábrázolták. A csomópontok nagysága a kódok előfordulási gyakoriságát, míg az élek vastagsága az általuk összekötött két kód szegmensen belüli együttállásának gyakoriságát tükrözte (ld. 2. ábra). 

A kérdőíves adatok elemzése során megvizsgáltuk, hogy az önbevallott egészségmagatartás mennyiben felelt meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak. Az így kapott értékeléseket is beillesztettük a kvalitatív adattáblába. 

A kapott hálózatainkat összevetettük a kortársoktatók és a kontrollcsoport tagjai között illetve a kérdőíves adatok mentén egyaránt. Mindezek segítségével jobban megérthetjük a részvétel hatását az intervenció orvostanhallgató kortársoktatóinak körében, illetve megvizsgálhatjuk az egészségről alkotott tudás és az egészségmagatartás viszonyát is. 

A második vizsgálati fókuszhoz gyűjtött szöveges adatainkat kvalitatív tartalomelemzésnek vetettük alá. A tartalom strukturálás módszerét alkalmaztuk [3], amely egy kevert, deduktív-induktív kódolási folyamat. Ennek során az interjú kérdései jelentették a deduktív kódokat, és ezeken belül hoztuk létre a kész interjúk szövegein alapulva az induktív kódokat. Ezen induktív kódokkal volt megragadható, hogy az egyes kérdésekre adott válaszokban milyen tartalmi elemek jelentek meg. A kódolást két kódoló részvételével végeztük, és az induktív kódok előfordulási gyakoriságát is megvizsgáltuk. 

Eredményeink megmutatják, hogy milyen személyes tapasztalatokkal, készségekkel gazdagodtak a kortársoktatók a részvételük kapcsán és ezek miképpen járulhatnak hozzá jövőbeni egészségnevelői tevékenykedésükhöz, illetve orvossá válásuk folyamatához. 

Longitudinális, kérdőíves vizsgálatot bonyolítottunk le 2018 és 2021 között kontrollcsoport bevonásával a balassagyarmati diákok körében, amely elsősorban a program eredményességének mérését szolgálta, ugyanakkor az így nyert adatok lehetőséget biztosítanak számos további, a serdülőket érintő kérdés megvizsgálására másodelemzések formájában. 

Annak érdekében, hogy jobban elkülöníthessük a programnak köszönhető és az életkor előrehaladtával attól függetlenül is bekövetkező változásokat, intervenciós és kontrollcsoportot is bevontunk a több adatfelvételből álló vizsgálatba. 

 Az intervenciós csoportban (tehát az egészségnevelésben részt vevő diákok körében) a programba való belépést közvetlenül megelőzően (bemeneti adatfelvétel kilencedik osztályban 2018, 2019 és 2020-ban), majd egy évvel később, közvetlenül az egészségnevelés lezárultával (kimeneti adatfelvétel tizedik osztályban) zajlott adatgyűjtés. Az első évfolyamot két évvel később is felmértük (utánkövetéses adatfelvétel tizenkettedik osztályban). 2021-ben mindhárom intervención átesett évfolyam tanulóitól (akik ekkor 10, 11 és 12. osztályosok voltak) engedélyt és elérhetőséget kértünk ahhoz, hogy a későbbiekben is utánkövethessük őket. 

A kontrollcsoportot a program elindulásakor (2018) tizedik osztályos évfolyam képezte, akik tehát nem vettek részt az egészségnevelő tanórákon. Kiválasztásukkor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy adataik megfeleltethetőek lesznek egy időben eltolt, intervenció helyett a szokásos oktatásban részesülő kontrollcsoport kimeneti és utánkövetéses adatainak. (Ezt a fajta kontroll feltételt a szakirodalomban „treatment/teaching/intervention as usual” néven találhatjuk meg.) Választásunkat az indokolta, hogy a program keretei között igyekeztünk a lehető legtöbb diák számára biztosítani a részvétel lehetőségét. Ebben a csoportban tehát két alkalommal zajlott adatgyűjtés: tizedik osztályban (kimeneti), majd két évvel később, tizenkettedik osztályban (utánkövetéses adatok). 

 A vizsgálat önkéntes és anonim módon zajlott, a lebonyolításához mind az iskolák vezetőitől, mind a szülőktől és a diákoktól beleegyezést kértünk. Munkánkat az egyes iskolák kapcsolattartó tanárai nagyban segítették. 

Az adatgyűjtés online, önkitöltős kérdőív segítségével zajlott minden év februárjától áprilisig bezárólag, melynek megvalósítását egy piackutató céggel való együttműködésben végeztük el. Előre egyeztetett keretek között ez a cég hozta létre a kérdőív online változatát saját felületén, fogadta és tárolta a beérkező adatokat, majd elvégezte az adatok tisztítását és a bemeneti, kimeneti (és ha volt az utánkövetéses) adatok párosítását. A diákok egyéni kóddal tudtak belépni a kérdőív online felületére minden adatfelvételkor, amely kódokat a kapcsolattartó tanárok által megküldött osztálynévsorok alapján a piackutató cég generálta. Ez tette lehetővé, hogy a többszöri adatfelvételek során gyűjtött adatok egyéni szinten összekapcsolhatók lehessenek. Az anonimitást a piackutató cég úgy biztosította, hogy az adattáblák létrehozásakor egy másik kóddal látott el minden résztvevőt és az eredeti kódokat kitörölte a válaszokat is tartalmazó adatbázisból. E kettős kódolásnak köszönhetően az egyes diákok válaszai nem beazonosíthatók a kutatók számára az elemzés során. Az egyes adatfelvételek alkalmával használt kérdőívek ugyanazokat a kérdéseket tartalmazták (részletesebb ld. a Kérdőív alpontban), így az adatok összehasonlításából következtethetünk a lezajlott változásokra. 

A 2018-as és a 2019-es adatfelvételeket, valamint a 2020-as év első, februári adatgyűjtését az iskolák számítógéptermeiben, tanórai keretek között, 1x45 perces időkeretben végeztük. (Kivételt képez ez alól az intervenciós csoport első évfolyama, ahol a kezdeti kérdőívet két 45 perces alkalommal két részletben adtuk ki a kilencedikeseknek.) A kitöltés során a tanteremben az iskola tanárai nem voltak jelen, a teremfelügyeletet a program önkéntesei látták el. Az önkéntesek egyúttal a kérdőív kitöltéséhez szükséges tájékoztatást is megadták, kiosztották az egyéni kódokat és megválaszolták az esetleges kérdéseket. A zavartalan válaszadás érdekében a diákokat egy szék kihagyásával ültettük le vagy monitorjaikat paravánnal választottuk el. Adatfelvételi pótalkalom nem volt, így az a diák, aki a felmérés napján hiányzott az adott óráról, az nem vett részt az adott évi kérdőívezésben. Azon diákok számára, akiknek szülei elutasították a részvételt, az iskola biztosított felügyeletet a kérdőívkitöltés idejére egy másik teremben. 

2020 tavaszán és 2021-ben a COVID-19 világjárvány miatti digitális tanrendhez adaptáltuk az adatfelvételi elrendezést. Az érvényes beleegyezéssel rendelkező diákok otthonukban, saját eszközön töltötték ki a kérdőívet, amelyhez a szükséges linket és belépési kódot az iskola egy tanára (jellemzően a kapcsolattartó tanár vagy az osztályfőnök) bocsátotta rendelkezésre. A kitöltésre ebben az esetben hosszabb időintervallumon át (általában egy hétig) volt lehetőség, amiről a résztvevőknek emlékeztető üzeneteket is küldtünk a tanárok segítségével. 

Az adatfelvételekkor minden érvényes beleegyezéssel rendelkező diáknak részvételt biztosítottunk a beválogatási kritériumoktól (ld. Minta) függetlenül, hogy elkerüljük a megkülönböztetést és ennek lehetséges negatív következményeit. A végleges adatbázisból azonban törlésre kerültek a feltételeknek nem megfelelő résztvevők adatai, tehát azoké, akiknek nem volt vagy kétszer volt bemeneti adata, mivel esetükben az intervenció hatása követésben nem vizsgálható. 

 Későbbi hasonló célú kutatási programok tervezése esetén érdemes gondosan mérlegelni a papír alapú és az online adatfelvétel előnyeit és hátrányait. Az online adatfelvétel informatikai fejlesztést igényel, a papír alapú adatgyűjtés esetében lényegesen egyszerűbb folyamat a felvételi űrlap összeállítása. Az online adatfelvétel függ az eszközellátottságtól (pl. számítógépek száma, számítógép-terem kapacitása), papír alapú adatfelvétel esetén ilyen akadályok kevésbé merülnek fel. Papír alapú adatfelvétel esetén a kérdőíveket el kell juttatni a célcsoporthoz, majd össze is kell őket gyűjteni. Ugyanez online – amennyiben a kutatók úgy látják, hogy nem szükséges közvetlen operátori jelenlét – lényegesen egyszerűbb, hiszen csak egy linket kell megosztani a célcsoport tagjaival. Ugyanakkor ez esetben is gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról (pl. helyi segítőket lehet szükséges képezni). Viszont a papír alapú adatrögzítés esetén utólagos adatbevitel szükséges, mely a humánerőforrás-igényén túl az adatbeviteli hibák veszélyét is magában hordozza. Összességében a papír alapú adatfelvétel humánerőforrás-igénye nagyobb, az online adatfelvételnek a fejlesztés miatt nagyobb a kezdeti költsége, így elmondhatjuk, hogy mindkét eljárás hordoz magában kihívásokat.   

 A vizsgálat résztvevői az öt érintett balassagyarmati középiskola (ld. A Balassagyarmati Egészségnevelő Program szerkezete című fejezet 6. ábra) diákjai közül kerültek ki. A toborzás során minden esetben igyekeztünk az adott évfolyam valamennyi diákját bevonni. 

 A résztvevőket a fentiek alapján két csoportba oszthatjuk: intervenciós és kontrollcsoportba. Az intervenciós csoportba az egészségnevelő intervenció megvalósulásának mindhárom évfolyamában, annak kezdete előtt (2018-ban, 2019-ben és 2020-ban) toboroztunk az érintett kilencedikes diákok köréből. Egyetlen további beválogatási kritériumot határoztunk meg, mégpedig azt, hogy a diák még nem vett részt korábban az intervencióban (ennek igazi jelentősége az intervenció második évétől volt). A kontrollcsoportba egy alkalommal toboroztunk résztvevőket a program kezdetén (2018) tizedik osztályos évfolyam tagjai közül.

Az adatgyűjtések során használt mérőeszközt interdiszciplináris munkacsoport fejlesztette, a tagok az egészségfejlesztés, a pszichometriai vizsgálatok, az utánkövetéses (kohorsz) vizsgálatok, a gyakorló preventív medicina és az adatfelvétel technikai kérdéseinek területét képviselték. 

A felmérés az egészségnevelő programmal párhuzamosan több témát is felölelt, ugyanakkor a szexuális egészség témaköre nagyobb hangsúlyt kapott benne (ld. 3. ábra). Felmértük a szexuális egészséggel kapcsolatos ismereteket, attitűdöket és az ezzel kapcsolatos egészség-magatartást is. A szexuális kockázatra vonatkozó attitűdöt az Enquist és társai által validált Szexuális Rizikó-magatartásra vonatkozó Hiedelmek és Énhatékonyság Kérdőív segítségével mértük [4], egyúttal a mérőeszköz adaptációját is elvégeztük [5]. 

 A kérdéssor összeállításakor alapvetően négyféle forrást használtunk fel: a) az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) című nemzetközi, reprezentatív felmérés 2014-es magyar nyelvű verziójának kérdéseit [6], b) széleskörűen használt kérdőívek magyar nyelvű adaptációit [5, 7, 8], c) a Magyar Ifjúság Kutatás című hazai, reprezentatív felmérés 2016-os kérdéseit [9] és d) saját fejlesztésű kérdéseket. 

 Kezdetben két kérdőívet alakítottunk ki, melyek közül az egyik mind a két vizsgálati csoportban felvételre került, míg a másik csak az intervenciós csoportban. Később e két kérdőívet egyesítettük és kissé lerövidítettük. Ezt a végleges változatot használtuk a vizsgálat második évétől minden csoportban, minden adatfelvételkor, így itt is ezt mutatjuk be. 

Ez a végleges kérdőív hozzávetőleg 150 kérdésből állt (a pontos szám az online kérdőívben található, a megadott válasz függvényében beépített ugrások miatt kitöltőnként kissé változó lehetett), minden kérdést kötelező volt megválaszolni (nem lehetett őket átugrani/kihagyni).

 Részvételi adatok 

 Az alábbi táblázatban összegezzük, hogy az egyes adatfelvételi években milyen részvételi arányok jellemezték az adatgyűjtést (1. táblázat). Egy adott kohorsz adatai azonos hátterű cellákban jelennek meg, a százalékos arány minden esetben a beválogatáskor a kritériumoknak megfelelő tanulók összlétszámának arányában értendő. 

 A lemorzsolódás az intervenciós csoport három évfolyamában kilencedikről tizedikre az első évfolyamban 1% volt (legvilágosabb kohorsz, ld. még a **-al jelölt részt a táblázat alatt), majd 39%-ra alakult (aranyszínű kohorsz), végül az utolsó évre 24%-ra mérséklődött (legsötétebb háttérrel kiemelt kohorsz). (Ebben a lemorzsolódási ugrásban érezhető a hatása a pandémiának. Ezen kohorsz második adatfelvétele volt az első, amit a digitális tanrendhez adaptált, új elrendezésben vettünk fel.) Tizedikről tizenkettedik évfolyamra nézve az első évfolyamon további 32% morzsolódott le (ld. még *-al jelölt részt a táblázat alatt). A kontrollcsoportban egy kohorszot követtünk (kiemelés nélkül), ahol tizedikről tizenkettedikre 68% morzsolódott le (ld. még a *-al jelölt részt a táblázat alatt). 

* Fontos megjegyezni, hogy a tizenkettedik évfolyamon zajló adatgyűjtés során az iskolákban már csak az érettségit adó képzésben résztvevő tanulók voltak elérhetőek. Ha csak ezen képzésre járók arányában vizsgáljuk a részvételt, akkor a 2020-as adatfelvételkor 33%-os, a 2021-es adatfelvételkor pedig 62%-os részvételi arányt tapasztalunk. A lemorzsolódás a tizedikes adatfelvételhez képest ugyanígy vizsgálva pedig 33%-nak és 16%-nak adódik. 

** Itt azon diákok száma szerepel, akik mindkét kérdőívet kitöltötték. A két adatfelvételen külön-külön 343 (76%) és 332 (73%) fő vett részt. Ehhez mérten a lemorzsolódás is 20 és 18%-nak adódik kilencedikről tizedikre ebben a kohorszban. 

 Az utolsó adatfelvételeket követően elvégeztük a kvantitatív kutatási elrendezésünk utólagos kritikáját, és összegyűjtöttük azon szempontokat, amelyek kapcsán jó döntést hoztunk, de azokat is, amelyeket most máshogy csinálnánk. 

- online adatfelvétel 

- összességében mi örülünk, hogy e mellett döntöttünk, különösen a járvány miatt, hiszen ebben az időszakban a papír alapú adatfelvétel igen nehezített lett volna 

- tanórai keretek között zajló kérdőívezés, mert biztosította a magas részvételi arányt 

- egyéni szintű utánkövetés, mert lehetővé teszi a változások pontos követését 

- mintavételkor a teljes populáció bevonása 

- hasonló léptékű intervenciónál máskor is erre törekednénk, mert így a résztvevők egyes alcsoportjainak vizsgálatához is megfelelő méretű almintákat kapunk 

 - minden egyes intézmény esetén együttműködés helyi szereplővel (esetünkben a kapcsolattartó tanárral), aki érti a vizsgálat célját és helyben tudja segíteni annak megvalósulását 

- kellő erőforrás az adatgyűjtésre, az adatok tisztítására (esetünkben ez a piackutató cég bevonását jelentette), mert ez hozzáértést és sok időt igénylő feladat 

- a kontrollcsoportot is felmérnénk kilencedik évfolyamos korában, és az első utánkövetést az intervenció időtartamával megegyező idővel későbbre időzítenénk 

- ez hozzájárulna ahhoz, hogy az intervenció nélküli, életkorból adódó változásokat pontosabban tudjuk azonosítani 

 - a kérdőív egészségismereteket felmérő részét, illetve a többi mért paramétert szigorúbban a kész intervencióhoz illesztenénk 

- menet közben a lehető legkevésbé változtatnánk a használt kérdőíven, minden csoportban felvennénk az összes kérdést 

- pilot vizsgálatot végeznénk a kérdőívvel, főképp saját fejlesztésű kérdések esetén, hogy meggyőződjünk azok érvényességéről, megbízhatóságáról 

- az online kérdőív formai kialakításánál, a kötelező válaszadás meghatározásánál figyelembe vennénk és előre korrigálnánk az ismert kitöltői magatartásokra, melyek torzíthatják a válaszokat 

- megpróbálnánk követni és az adatbázisban megjeleníteni azt is, hogy az egyes résztvevők mely egészségnevelő alkalmakon voltak jelen 

- konkrétabban meghatároznánk előre az elemzés későbbi szempontjait és felelőseit 

- az intervenciótól várható változásokat előre becsülnénk és ha lehetséges, az előre meghatározott statisztikai erőnek megfelelően terveznénk a résztvevők számát, így biztosítva, hogy a várt változás kimutatható legyen 

- már tizedik osztályban beleegyezést és elérhetőséget kérnénk minden résztvevőtől hosszabb távú követéshez, így azokat sem veszítjük el, akik 16 éves koruk után kilépnek a közoktatásból 

- ha az erőforrások engedik, adatfelvételi pótnapot is hirdetnénk, hogy a hiányzókat is bevonhassuk a kitöltésbe 

- az adatfelvételek lebonyolításával járó feladatokat egy kézben tartanánk meg: kijelölnénk egy képzett kutatási asszisztenst, akinek az a feladata, hogy a vizsgálat teljes időtartama alatt érvényesíti a protokollt, felügyeli és dokumentálja a folyamatokat és akinek munkáját egy hasonló vizsgálatokban jártas, tapasztalt kutató kísérné 

Összességében úgy látjuk, hogy minden hiányosságával együtt egy – különösen a hazai környezetben – úttörő kutatási koncepciót dolgoztunk ki. A felvett adatokból már készültek hazai és nemzetközi konferencia előadások, valamint benyújtásra került néhány folyóiratcikk kézirata. Ezeken felül a Semmelweis Egyetem hallgatóinak is lehetőséget adva adataink szakdolgozatok és tudományos diákköri előadások formájában is feldolgozásra kerülnek, illetve három PhD értekezés írása is folyamatban van. Az eredmények ismertetését folyamatosan tervezzük az elkövetkező években.   

[1] Crandall, B., Klein, G. A., & Hoffman, R. R. (2006) Working minds: A practitioner's guide to cognitive task analysis. MIT Press. 

[2] Shaffer D. (2017) Quantitative Ethnography. Madison, WI: Cathcart Press. 

[3] Mayring P. (2014) Qualitative content analysis: theoretical foundation, basic procedures and software solution. Klagenfurt. https://nbn-resolving.org/urn:nbn:de:0168-ssoar-395173 [4] Basen-Engquist K, Mâsse LC, Coyle K, Kirby D, Parcel GS, Banspach S, Nodora J. (1999) Validity of scales measuring the psychosocial determinants of HIV/STD-related risk behavior in adolescents. Health Educ Res, 14: 25-38. https://doi.org/10.1093/her/14.1.25 

[5] Eörsi D, Czeglédi E. (2019) A Szexuális Rizikó-magatartásra vonatkozó Hiedelmek és Énhatékonyság Kérdőív hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Lege Artis Medicinae, 29: 455–465. http://doi.org/10.33616/lam.29.044 

 [6] Németh Á, Költő A. (2016) Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 17-197. https://mek.oszk.hu/16100/16119/16119.pdf 

[7] Sipos K, Sipos M. (1979) A “State-Trait Anxiety Inventory for Children’’ (STAIC) standardizálása és validizálása magyar nyelven. MTA Pszichológiai Intézet, Elméleti-Módszertani Tanulmányok 16: 60. 

[8] Susánszky É, Konkolÿ Thege B, Stauder A, Kopp M. (2006) A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7: 247-255. http://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.8 

[9] Bauer B, Pillók P, Ruff T, Szabó A, Szanyi F. E, Székely L. (2016) Ezek a mai magyar fiatalok! Magyar Ifjúság Kutatás 2016 első eredményei. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft, Budapest, 12-16. http://real.mtak.hu/id/eprint/119224 

[10] Bretelle, F., et al., Medical students as sexual health peer educators: who benefits more? BMC Med Educ, 2014. 14: p. 162. 

[11] Ochieng, B.M.N., Adolescent health promotion: The value of being a peer leader in a health education/ promotion peer education programme. Health Education Journal, 2003. 62(1): p. 61-72. 

[12] Young, V.L., et al., A mixed-method evaluation of peer-education workshops for school-aged children to teach about antibiotics, microbes and hygiene. J Antimicrob Chemother, 2017. 72(7): p. 2119-2126. 

[13] Strange, V., S. Forrest, and A. Oakley, Peer-led sex education--characteristics of peer educators and their perceptions of the impact on them of participation in a peer education programme. Health Educ Res, 2002. 17(3): p. 327-37. Ábrákhoz használt képek: https://www.flaticon.com/free-icons/work-from-home, https://www.flaticon.com/free-icons/survey