Egészségnevelés / Egészségfejlesztés / egészségnevelés

Az egészségfejlesztés és az egészségnevelés alapjai

Dr. Eörsi Dániel

Az egészségfejlesztés az Ottawai Charta megfogalmazása szerint (Ottawa, 1986. november 17-21.): „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége.” [2].

Az Ottawa Charta definíciójából következik, hogy az egészségfejlesztés nem csupán a betegségek megelőzését jelenti, hanem a meglévő egészség fenntartására tett erőfeszítéseket is. Az egészségfejlesztés során tehát nem csak a társadalom azon rétegeivel foglalkozunk, akiknek már krónikus betegségeik vannak, vagy kiemelkedő kockázatúnak tekinthetőek bizonyos betegségek szempontjából. Ezen szemlélet szerint mindenkinek a lehető legszélesebb lehetőséget kell biztosítani egészségének fenntartására, a minél hosszabb távú, minél jobb életminőséget lehetővé tévő életmód kialakítására. A fenti, Ottawai Chartában rögzített definícióból következik, hogy az egészségfejlesztés alapvetően közösségi fókuszú.

Az Ottawai Charta kiadása óta eltelt bő harminc évben az egészségfejlesztés a legtöbb országban túlnyomórészt makroszintű (politikai, makrogazdasági) erőfeszítéseket jelentett. Az ilyen jellegű tevékenységek tárgyalása meghaladná könyvünk kereteit, ugyanakkor részletes tanulmány jelent meg a közelmúltban a témában [1].

A továbbiakban a mikroszintű, lokális egészségfejlesztési törekvések alapfogalmait tisztázzuk.

1. Egészségfejlesztés és megelőzés

Az egészségfejlesztési beavatkozások gyakran összemosódnak egyes prevenciós programokkal, pedig a kettőt érdemes különválasztottan kezelni. Megelőzés (prevenció) alatt valamely betegség elkerülésére tett erőfeszítések összességét értjük. A prevenciós programok jelentős része szűrés (szekunder prevenció), mely már létrejött, de még tünetmenetes krónikus betegségek időben történtő felismerésére irányul. Az egészségfejlesztés és a megelőzés határterülete a közösségi szintű primer prevenció, azaz a krónikus, vagy életet veszélyeztető akut betegségekre hajlamosító tényezők (dohányzás, elhízás, kockázati mértékű alkoholfogyasztás, fertőző betegségek stb.) közösségi szintű kiküszöbölése.

2. Egészségnevelés

Az egészségfejlesztés egyik legelterjedtebb módszere az egészség pedagógiai szempontok mentén történő támogatása. Serdülők körében valószínűleg szinte valamennyi mikroszintű program egészségnevelési módszertannal történik. Az egészségnevelés magában foglalja az egészségtan oktatását (edukáció) is, függetlenül attól, hogy ez önálló képzési elemként, avagy más tantárgyak, ifjúsági közösségi aktivitások közé integráltan történik meg.

3. Célcsoport

A közösségi fókuszból adódóan az egészségfejlesztési tevékenységek alanya – a medikális szemlélettől eltérően – nem feltétlenül az egyén, hanem a legtöbbször valamilyen közösség, csoport. A gyermekeket és serdülőket célzó egészségfejlesztési intervenciók célcsoportja a leggyakrabban egy-egy iskola, vagy iskolai osztály közössége.

4. Színtér

Az egészségfejlesztési intervenció helyszíne, melyen viszonylag állandó közösség viszonylag rendszeresen megjelenik. A színtér jellege meghatározó az adott intervenció célkitűzései, módszertana szempontjából. Gyermekek és serdülők vonatkozásában a leggyakoribb színtér az óvoda, illetve az iskola, de lehet színtér egy játszótér, egy strand, egy önkormányzati rendezvény, vagy akár egy bevásárlóközpont, egy mozi, egysportpálya stb. is. Az adott intervenció kezdetétől a befejezéséig eltelt idő. Nincs általánosan elfogadott szabály az egészségfejlesztési beavatkozások fenntartási idejére nézve, de a legtöbb ilyen program fenntartási idejét években mérjük. A rövid (kampányszerű) programok nem igazán tekinthetően egészségfejlesztésnek.

5. Célkitűzés (kimenetel)

Az a változás, amelynek elérésére az adott egészségfejlesztési intervenció hivatott. Valamely egészségfejlesztési intervenció tervezésénél mindezen szempontokat tisztázni kell. Világos kell, hogy legyen, hogy mely célcsoport körében milyen módszerrel milyen színtéren mennyi ideig tartjuk fenn az adott intervenciót, és mindezzel milyen kimenetelt kívánunk elérni. Könyvünkkel azt kívánjuk támogatni, hogy hazánkban minél precízebben megtervezett, a reális lehetőségekhez igazított, következetesen végig vitt egészségfejlesztési programok induljanak serdülők körében.

Hivatkozott irodalom

[1] Kósa Karolina: Az egészségfejlesztés társadalmi jelentősége IN: Feith-Falus: Egészségfejlesztés és nevelés. A kortársoktatás pedagógiai módszertana, Akadémiai Kiadó, 2019. 22-28. o.

[2] https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/egeszseg-megelese.html (elérve: 2022. november 14.).

Hogy tetszett, amit olvastál?

Visszajelzést adok